Tudományszervezési Tájékoztató, 1962
3-4. szám - Szemle
részére. A SLE-t 1960. szeptemberében szövetségi szervek és a Smithsonian Institution együtt alakitották meg, feladata az .hogy a szövetségi kormány által támogatott folyamatban lévő kutatásokról 200 szavas jelentéseket nyilvántartson és indexeljen. E nyilvántartás a fizikai, matematikai és műszaki tudományokra, valamint a társadalomtudományra terjed ki. (A biológiai tudományok területén már 1953 óta meglehetősen sikeres munkát végez egy másik szervezet, a BSIE , mely 30 000 kurrens biológiai, orvosi és rokontárgyu tudományos kutatómunkát indexel.) A fizikai tudományok terén folyó kutatási és fejlesztési munka nyilvántartása az ujabb feladatok közé tartozik. A SIE uj, operativ munkája a kormány tisztviselőinek, tudósoknak, kutatóknak, mérnököknek és állami szerveknek egyaránt rendkívül fontos munkaeszköze lehet. Természetes, hogy ilyen kutatásnyilvántartást csak valamely központi szerv keretében lehet végrehajtani, amely azonban egyedül nem tudna megbirkózni a hatalmas feladattal: a meglévő, más szakdokumentációs központokkal igen szorosan együtt kell működnie, s igy, bár átfedések lehetnek és lesznek, mégis teljesebbé válik a nyilvántartás. A közös munka és az egymás közötti tájékoztatás alapos megszervezése elengedhetetlen feltétel. A kutatások nyilvántartása azonban csak a kérdés egyik oldala. A másik, a kiadott anyag nyilvántartása, feldolgozása, tárolása és szükség esetén visszakeresése, a tudományos tájékoztatásnak nem kevésbé égető problémája. A TUDOMÁNYOS IRODALOM NAGYARÁNYÚ NÖVEKEDÉSE ÉS VÁLSÁGA Közismert és minden kutatómunkát végző személy számára tapasztalatból is tudott dolog, hogy napjaink tudományos irodalmának növekedése olyan méreteket ölt, hogy még az a kutató, akinek módjában áll idejét ugy beosztani, hogy aránylag sok lehetősége van saját, szűkebb szakterülete Irodalmának átnézésére, sem képes lépést tartani szakmája legfontosabb nemzetközi folyóirataival. Ez elsősorban a természettudományok, műszaki, orvosi és általában az "alkalmazott" tudományokra jellemző, de egyre inkább tapasztalható a társadalom-, sőt a humán tudományok terüLetén is. Kísérletek során megállapították, hogy az ember kapacitása valamely feladat végrehajtására bizonyos információ-mennyiség ráfordításán, "lnput"-ján tul hirtelen lecsökken. Az Információ ráfordítás növekedésére pedig érdemes idéznünk Allen Kent professzornak, az információs módszerek egyik amerikai szaktekintélyének egy korábbi cikkét +/; "A nappal és az éjszaka minden 60 másodperces szakaszára - beleértve a szombatot és vasárnapot is - a becslések szerint több mint 2 000 könyvet, újságot vagy jelentést adnak ki szerte a világon. Ha valaki megkísérelné, hogy folyamatos olvasással feldolgozza ezt a betürengeteget, akkor évente 1 051 200 000 oldalt kellene elolvasnia. Az ipari szakemberek, jogászok, katonai tervezők, tudósok és mérnökök, akik lépést kívánnak tartani szakterületük kiadványaival, mégha csak egy szűkebb szakterület, például a kémia irodalmát kísérelnék meg elolvasni, az is mintegy évi 850 000 oldalt tenne ki." És megfordítva a dolgot, a műszaki irodalom az 1960-as esztendőben 60 millió oldalt termelt, amelynek elolvasása egy személy számára 465 évet Igényelne. + +/ Ezekhez a számokhoz - ugy véljük - nem szükséges semmiféle magyarázat. Helyette közöljük a következő táblá+/ KENT, Allen: Machine literature searching in science. (Gépi irodalomkutatás a tudományban.) = Journal of the Franklin Institute (Philadelphia), 1960. jul, 42-50. p. - A folyóiratnak ez a száma egyébként a tudományos tájékoztatás, a dokumentáció uj, gépi módszereivel foglalkozó szimpózium teljes anyagát közli. (Chicago, 1959. dec. 29-30.) A fordítógépekről 1. Tájékoztató 1961.1-2. sz. 51-61.p. (Fordítógépek a tudomány szolgálatában. ) ++/ And the search continues.(És folytatódik a kutatás.) = The Trend in Engineering at the University of Washington (Seatlle), 1961.4. no. 2.p. 83
