Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

3-4. szám - Szemle

litva a korszerű műszaki szinvonal tekintetbevételével történt megfelelő iparági beruházásokkal. Koszigin e szavai megerősitik azt a nemzetközi kutatástervezési és kutatásgazdaságtani irodalomban egyre többet hangoztatott nézetet, hogy most, amikora világ tudományosan és iparilag legfejlettebb államaiban a kutatási ráfordítások az utóbbi egy-másfél .évtizedben bekövetkezett ugrásszerű (évente 10-15 %-os növekedési rátájú) fejlődésük után elérték a nemzeti jövedelemnek kb. 2,5 %-át, sőt Ide s tova a 3 %-hoz közelednek, ennek a százalékaránynak lényeges további emelkedésére most már csak olyan mértékben lehet számítani, amilyen mértékben a tudományos kutatás egyes É.gai előrelátható (betervezhető) és a korszerű ipari beruházások hatékonyságával versenyképes, azaz viszonylag rövid időn belül gazdaságilag realizálható és a termelési érték közvetlen növekedésében kifejeződő eredmények elérésére nyújtanak kilátást. Ez pedig annyit jelent, hogy a tudományos kutatási ráfordítások további növekedésének - bizonyos mérvű, nagyjából a gazdasági beruházások mai tervezési távlatainak megfelelő időbeli e lőr e ta r tá s sa 1 - hozzá kell igazodnia a nemzeti jövedelem várható növekedéséhez. Közelebbről: a kutatási ráfordítások jelenlegi, a tudományosan és iparilag legfejlettebb országokban elért és ott a nemzeti jövedelem 2,5-3 %-át kitevő "plafonjának" további emelkedése már csak olyan kutatótevékenységek kibontakozása ill. kiterjesztése révén valósulhat meg, amelyek tervszerűen a korszerű műszaki beruházások rentabilitásával vetekedő ill. e rentabilitást meghaladó hasznosságu eredményeket tudnak produkálni, azaz meg tudják gyorsítani a nemzeti jövedelem emelkedését. Az egész kérdéskomplexus szorosan összefügg a bővített újratermelés arányainak és a kutatási költségfajták gazdasági jellegének kérdésével. A kutatási költségek összvolumenében manapság döntő szerepet játszó természettudományos és műszaki-tudományos kutatási ráfordítások egy része gazdasági szempont++ / bői többé-kevésbé közvetlen ter m elé si költségként fogható fel. ' Ez különösen áll az un. fejlesztési kutatásokra, amelyek általában egy laboratóriumi viszonyok és méretek között már elért kutatási eredménynek üzemi feltételek közti és konkrét gazdasági követelményeknek megfelelő termelési hasznosíthatóságát vannak hivatva biztositani. Ilyen fejlesztési kutatásoknál gyakran minden további nélkül meghatározható az elért kutatási eredmény gazdasági értéke, s teljesen világos, hogy a kutatási ráfordításoknak miféle "kibocsátás" felel meg. A természettudományos és műszaki-tudományos kutatási ráfordításoknak egy másik része az ujabhkeletü szakirodalomban mindinkább terjedő felfogás szerint inkább globálisan, mint termelési beruházás fogható fel, s ilyen értelemben bizonyos mértékben kalkulálható is. Mert azt ugyan nemigen tudjuk meghatározni, hogy pl. a szerves kémiai alapkutatás vagy magasabb szintű alkalmazott kutatás keretében egy-egy problémának megoldása milyen gazdasági haszonnal jár, ellenben arra már vannak elég jól bevált tapasztalati mutatószámaink, hogy egy-egy országon belül milyen korrelációban áll a szerves kémiai kutatások volumenének növelése а vegyipar, a gyógyszeripar és a szerves kémiai kutatás eredményeit hasznosító más iparágak termelésének fejlődésével, uj gyártmányfajtáik számának és értékvolumenének növekedésével stb. Végül van persze a természettudományos és műszaki tudományos kutatási ráfordításoknak is egy olyan harmadik része, ami sem közvetlen termelési költségként, sem termelési beruházásként nem értékelhető, hanem amit egyszerűen a társadalmi élet és a tudományos fejlődés normális menetének fenntartásához szük+/ Tájékoztató, 1961. 4.sz. 61.p. ++/ Az Egyesült Államok állami és magángazdasági kutatási összráforditásainak az állami és magángazdasági összberuházásokhoz való viszonyáról igen érdekes adatszerű elemzést tartalmaz a National Science Foundation egy ujkeletü jelentése: Research and development and the gross national product. (Kutatás-fejlesztés és bruttó nemzeti termék.) = Reviews of Data on Research and Development (Washington), 1961.26.no. 5-9.p. 11