Tudományszervezési Tájékoztató, 1962
3-4. szám - Szemle
A nemzetközi tudományos kutatótevékenység összterjedelmének évi 10%-os növekedését állapitja meg konkrét adatfelvétel alapján az ENSZ és az UNESCO által 1961-ben kiadott Auger-jelentés is. +/ De egészen hasonló megállapításokat idézhetünk más ujkeletü vizsgálódásokból. Igy például a Chemical Abstracts, a világ egész kémiai szakirodalmát számontartó nagytekintélyű referáló folyóiratban 1907-től 1960-ig az első és a második világháború alatti időleges visszaeséstől eltekintve évről-évre mintegy 10 %-kal emelkedett a referált kutatási közlemények száma. (1907-ben alig több mint 2 000, 1960-ban viszont már 132 159 közlehiény, amely 97 országban jelent meg 52 nyelven 1.) Hasonló ütemben emelkedett a kémiai szabadalmak, valamint az ismert szerkezetű szerves vegyületek száma is. + +/ Mint Holton már korábban idézett cikke kimutatja, 1930-tól 1960-ig igen jó megközelítéssel exponenciálisan növekedett az atomfizikai kutatásban használt réI I I j szecske-gyorsitók millió ill. ma már milliárd elektronvoltokban kifejezett működési energiája. A KUTATÁSI KÖLTSÉGEK NÖVEKEDÉSI RÁTÁJA ÉS A NEMZETI JÖVEDELEM Mig azonban az elemi részecskék felgyorsítása céljára latbavethető energiamennyiségeknek talán nincs felső határuk és a részecskék sebességének is csak a relativitáselmélet szab határt a fénysebesség értékénekelérésekor, a tudományos kutatás rendelkezésére bocsátható ember, anyag és pénzmennyiségnek határai igen kézzelfoghatók. Márpedig a helyzet az, hogy a kutatási ráfordítások és a kutatói létszámok egy idő óta számos országban ugyancsak évi 10 % körüli, sőt a világ két vezető tudományos nagyhatalmának, a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak az esetében egy idő óta évi 15 %-ot is elérő vagy meghaladó növekedési rátát mutatnak. Mivel pedig a nemzeti jövedelem növekedésének üteme még a Szovjetunióban sem mérkőzhetik ezzel, az Egyesült Államokban pedig messze mögötte marad ennek a tempónak, továbbá a világ népessége még a jelenlegi körülmények között is csak 1,7 %-kal, nempedig 10 vagy 15 %-kal gyarapszik évente, tehát a kutatási volumen ilyen mérvű exponenciális növekedése matematikai bizonyossággal nem folytatódhatik korlátlan ideig, mert különben belátható időn belül annak az abszurd helyzetnek kellene előállnia, hogy az egész nemzeti jövedelmet a kutatótevékenység emészti fel és az egész népesség kizárólag kutatással foglalkozik. Ez talán tréfásan hangzik, de valóban igy van. Idézzük például Brodenak imént emiitett tanulmányából a következőt: "A National Science Foundation (Nemzeti Tudományos Alapítvány) egy vizsgálata kimutatta, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt évtized legnagyobb részében a kutatás-fejlesztés összráforditásai évről-évre 15 %-kai növekedtek. Ez a ráfordítások ötévenkénti megduplázódását jelentette, s az ilyen növekedési ráta nem tartható fenn tul hosszú ideig. Az 1960/61-es költségvetési év folyamán a kutatási-fejlesztési ráfordítások országos méretben 14 milliárd dollárt tettek ki, amiből a szövetségi kormány 9 milliárdot fedezett. Mivel nemzeti jövedelmünk (a bruttó nemzeti termelés értéke) csak évi 3,5 %-kal növekszik, tehát e ráta változatlanságát fel+/ Tájékoztató, 1961. 5.sz. 11.p. ++/ BAKER ,Dale B. : Growth of chemical literature. Past, present and future. (A kémiai irodalom növekedése. Mult, jelen és jövő.) = Chemical and Engineering News (Washington), 1961.jul. 17. 78-79.p. +++/ HOLTON: i.m., 378-380.p. (Logaritmikus skálájú diagrammal a Cockroft-Walton-féle protongyorsitótól a mai legnagyobb, alternáló gradiensü szinkrotronokig bekövetkezett fejlődésről.) - Az exponenciális növekedésnek a legkülönbözőbb tudományterületekről vettés adatszerűen feldolgozott mintapéldáinak számát szinte tetszőlegesen szaporíthatnék.Az erre vonatkozó számítások, diagrammok és táblázatok bőséges választékát mutatja be és a probléma nemzetközi szakbibliográfiájához is értékes adatokkal járul hozzá: BRODE .Wallace M. : The growth of science and a national science program. (A tudomány növekedése és egy nemzeti tudományos program.) = American Scientist (Easton), 1962. márc. l-28.p. DEDUER: i.m. , 1-13. p. 9
