Tudományszervezési Tájékoztató, 1961
4. szám - Figyelő
bizalmát élvező legfelsőbb tudománybürokrata ellen. Mint a Marxism Today, az angol kommunisták elméleti vitafolyóirata megállapítja: Snow könyvének legfőbb értéke és érdekessége abban rejlik, hogy egy olyan ember irta, akinek hosszú időn át módjában állt "belülről" megismerni a brit kormányzat tudománypolitikáját, s első kézből szerzett tapasztalatokkal, hiteles dokumentumokkal alapozza meg azt a tételt, hógy "a brit kabinet a tudomány első komoly méretű háborús alkalmazása során olyan tévedéseket követett el, amelyek százezrek életébe kerültek... s mig akkoriban ezek a tévedések "csak" emberéletekbe kerültek és meghosszabbították a háborút, megismétlődésük most a nemzet öngyilkosságát jelentheti". Ehhez talán még érdemes idéznünk a Marxism Today cikke nyomán Attlee volt miniszterelnöknek, Churchill háború alatti helyettesének nemrégiben megjelent memoárjaiból a következő szakaszt az első atombomba ledobásának "tudományos előzményeiről": "Akkoriban semmit sem tudtunk az atomrobbantás genetikai kihatásairól. Nekem sejtelmem sem volt a rádioaktiv csapadékról meg a többi dologról, ami Hiroshima után kiderült, s ugy tudom, hogy Truman elnök és Winston Churchill is teljesen tájékozatlan volt mindezekről. Sir John Anderson sem tudott semmit, aki a kutatást a mi oldalunkon koordinálta." Vagy mint ugyancsak Attlee a BBC-nek adott ezév márciusi rádiónyilatkozatában kifejtette: "Az atombombáról csak annyit tudtam, hogy az valamiféle eszköz, ami nagyon nagy robbanást tud előidézni." Mármost akár utólagos mentegetőzésnek számta ezt a Labour Party volt feje, akár pedig tényleg ilyen mérvű "tudományos előrelátással" hozták meg a nyugati hatalmak az atombomba első alkalmazására vonatkozó határozataikat - a tanulság alighanem ugyanaz. . . S igy a vihar, amelyet Snow könyve felkavart, nagyonis érthető 1. -SNOW, C.P.: Science and government. (Tudomány és kormányzat.) Cambridge (Massachusetts), 1961, Harvard University Press. MTA 88.p. - MOSS, John: Science and government. (Tudomány és kormányzat. )= Marxism Today (London), 1961. junius, 184-188.p. A szovjet filozófiai kutatóintézetek koordinációs értekezlete A szovjet filozófiaikutatóintézetek 1961. március elején háromnapos koordinációs értekezletet tartottak Moszkvában, amelynek tárgyalásait a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Filozófiai Intézetének igazgatója, P.N. Fedoszejev akadémikus nyitotta meg. Beszámolójában többek között rámutatott arra, hogy egyre inkább elmélyül a filozófusok együttműködése a közgazdászokkal, a természettudományok művelőivel, a kibernetikusokkal, a matematikusokkal. Mig kezdetben a tudományos intézetek együttműködése többé-kevésbé kimerült a kutatási tervek egyeztetésében, addig az utóbbi években a kutatások egyre fokozódó, aktiv koordinációja valósul meg a kutatómunka minden fázisában. A koordinációs értekezletek ma már nemcsak a tudósok kölcsönös tájékoztatását szolgálják, hanem a főbb módszertani problémák egyeztetését is elvégzik, s elősegítik, hogy a filozófia egyes ágaiban kollektiv munkák jelenjenek meg. A tanácskozá son felszólalt többek közt T.D. Liszenko is, aki a biológia módszertani kérdéseiről beszélt, valamint Roger Garaudy, aki a francia politikai helyzetről és a Francia Kommunista Pártban lefolyt vitáról számolt be. - Koordinacija iszszledovanij v oblaszti filoszofil. (A kutatások koordinációja a filozófia területén. ) = Vesztnik AkademiiNaukSzSzSzR (Moszkva), 1961.no. 101-102.p. Egy vietnami tudományos folyóirat margójára Nehéz volna meghatottság nélkül letenni a kézből azt az északvietnami folyóiratot, amelynek számai most jutottakéi először hozzánk. Pedig ezekből a számokból nem tudunk mást elolvasni, mint a kétnyelvű (Orosz-francia) tartalomjegyzéket, amely egyben a lap megjelenésére vonatkozó legfontosabb adatokat is közli. A Tin Tú'c Hat Dong Khoa Hoc - vagyis "A Tudományos Tevékenység Híradója" - egy olyan ország központi tudományos folyóirata, amely alig néhány éve, véres harcok után szabadult fel évszázados és egészenkülönlegesen kegyetlen gyarmati elnyomottságá71
