Tudományszervezési Tájékoztató, 1961
3. szám - Szemle
tekint.ve éppen az asztronautika azon tudományterületek egyike,ahol szovjet kezdeményezésre a legszélesebbkörü nemzetközi tudományos együttműködést látjuk, s a kutatás távlati terveinek megvitatása a legnagyobb nemzetközi tudományos nyilvánosság közepette történik. Ez a megállapítás - tudjuk - annyire ellentmond a fentebb emiitett hiedelemnek, hogy megfelelő dokumentációval kivánjuk alátámasztani. AZ ELSŐ SZPUTNYIK ÉS A NEMZETKÖZI ASZTRONAUTIKA Kezdjük azzal, hogy az első szputnyik felrepitése a Nemzetközi Geofizikai Év keretébe betervezett vállalkozás volt. Az 1957 október 4-én történt kilövés tudományos előmunkálatai annyira nem voltak titkosak, hogy a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség 1957 október 6-tól 13-ig tartott barcelonai kongresszusára 10 szovjet szerző már sok hónappal előre bejelentette ill. beküldötte előadásait, s ezek az előadások egytől-egyig a mesterséges hold felbocsátásának terveivel ill. a mesterséges holdak segítségével végzendő vizsgálatok programjával foglalkoztak - méghozzá korántsem csak "általánosságban", hanem egészen konkrét matematikai-fizikai tárgyalásban, számos technikai részletre is kitérve. Valamennyi előadás természetesen el is hangzott a kongresszuson és megjelent annak hivatalos beszámoló-kötetében. Egyébként a barcelonai kongresszus, amelynek időpontja majdnem pontosan egybeesett az első szputnyik felbocsátásának napjával, történetesen már a nyolcadik volt a nemzetközi asztronautikai kongreszszusok sorában, s a szovjet tudósok kezdettől fogva vezető szerepet játszottak a nemzetközi űrkutatási mozgalomban, amelybe távolról sem csak akkor kapcsolódtak be, amikor már kezükben volt a siker kulcsa. Az Acta Astronautica, a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség hivatalos folyóirata is már évekkel az első szputnyik felbocsátása előtt indult meg. A mesterséges holdaknak, mesterséges bolygóknak és űrhajóknak még csak a negyedik évjáratával ismerkedünk most meg, de az Acta Astronautica mult évben zárta le hatodik évfolyamát. Főszerkesztője a magyar származású, de már évtizedek óta az Egyesült Államokban élő Kármán Tódor, a világhirü aerodinamikus, s résztvesz a lap irányításában Leonyid I.Szedov, az ugyancsak világhirü szovjet rakétatechnikai és asztronautikai szakértő. A szerkesztőbizottságban és a tanácsadóbizottságban két további szovjet tudós mellett számos legkülönbözőbb nemzetbeli szakember szerepel, köztük egy csehszlovák kutató is (R.Peáek). Magyar névvel az Acta Astronautica szerkesztői és tanácsadói között még nem találkozunk, viszont szerzői között már igen. +/ VERNOV,Sz.N. , Ginzburg, V.L. , Kurnoszova.L.V. , Razorenov.L.A. , Fradkin.M.I. : Izucsenie pervicsnogo koszmicseszkogo izlucsenija sz iszpol'zovaniem iszkuszsztvennogo szputnika zemli.CAz elsődleges kozmikus sugárzás vizsgálata a Föld mesterséges holdja segítségével. ) EGOROV, V. A. : Nekotorüe zadacsi dinamiki poleta k'Lune. (A Holdba való repülés dinamikájának néhány feladata. ) (MASZEVICS) MASEVICH ,A.G. :Visual observations of the Earth's satellite in the USSR. (A Föld mesterséges holdjának vizuális megfigyelése a Szovjetunióban. ) OHOCIMSZKIJ, D. E. , ENEEV, T.M. : О vüvedenii iszkuszsztvennogo szputhika Zemli na orbiiu. (A Föld mesterséges holdjának pályáravezetése.) OHICIMSZKLJ ,D.E. , ÉNEEV.T.M. , TARATÜNOVA ,G.P. : Opredelenie vremeni szuszcsesztvovanija iszkuszsztvennogo szputnika Zemli i iszszledovanie vekovüh vozmuscsenij ego orbitü. (A Föld mesterséges holdja fennmaradási idejének meghatározása és szekuláris pályaviszonyainak vizsgálata.) =VHIth International AstronauticalCongress Barcelona 1957. Proceedings. (Az 1957. évi barcelonai Vili.Nemzetközi Asztronautikai Kongresszus. Beszámoló. ) Wien, 1958. Springer-Verlag. 464-532. p. 6
