Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

1-2. szám - Figyelő

a szakterületen, a témakörbe tartozó kandidátusi és doktori értekezések száma még nem kielégitő. Vesztnik Sztatisztiki (Moszkva), 1960. no. 4-45.p, 200 szovjet tudományos intézet működik együtt a munka kérdéseinek vizsgálatában Mint a "Munkaügyi kérdések a tudományos kutatóinté, zetek 1960.évi tematikus tervében" cimü szovjet gyűjteményes jegyzékből kitűnik, 1960-ban mintegy 200 szovjet tudományos intézet foglalkozott a munka és a munkabér problémáinak vizsgálatával, összesen több mint 500 témát dolgoztak fel. A munka termelékenységének növelésében felhasználható tartalékok kérdése mellett a termelékenység felmérésének és tervezésének módszertani problémái állottak előtérben. - KOKOREV, L. : Voproszü truda v planah rabotü naucsno-iszszledovatel'szkih insztitutov na 1960 g. (Munkaügyi kérdések a tudományos intézetek 1960. évi munkaterveiben. ) = Trud i Zarabotnaja Plata (Moszkva), 1960. З.по. 34-38.

p. A Szovjetunió nemzetiségi politikája a tudományos káderképzés tükrében Mint egy hivatalos szovjet statisztika közli, a Szovjetunió tudományos dolgozóinak nemzetiségi megoszlása 1955 október 1-i adatfelvétel szerint a következő volt: az összesen 223 893 tudományos dolgozó közül 144 285 orosz, 21 672 ukrán, 4 077 belorusz, 1 577 üzbég, 1 172 kazah, 5 271 gruz, 2 779 azerbajdzsáni, 1 741 litván, 305 moldavai, 1 764 lett, 289 kirgiz, 3 59 tádzsik, 5 089 örmény, 332 turkmén, 1 568 észt, 2 142 tatár, 398 csuvas, 219 baskir, 212 mordvin, 168 burját, 343 oszét, 106 jakut stb. Az 1950-től 1955-ig terjedő időben a tudományos dolgozók összlétszáma 38%-kal növekedett meg, de a kirgiz tudományos dolgozók létszáma megháromszorozódott, a turkméneké és karakalpakoké több mint két és félszeresére, a moldavaiaké majdnem két és félszeresére, a tadzsikoké, kabardoké és jakutoké kétszeresére nőtt. - Kulturnoe sztroitel'sztveSzSzSzR.Sztatiszticseszkij szbornik. (Kulturális épités a Szovjetunióban. Statisztikai gyűjtemény.) Moszkva, 1956. CSzU pri Szövete Minisztrov SzSzSzR. 254 p. Szovjet folyóirat a Magyarországgal való tudományos és műszaki együttműködésről A Vnesnjaja Torgovlja, a szovjet külkereskedelem gazdaságtudományi folyóirata egy nemrégiben megjelent cikkében rámutat arra, hogy a tudományos és műszaki együttműködés milyen jelentős részét alkotja a két ország gazdasági kapcsolatainak, s részletesen ismerteti, hogy az együttműködés különböző formái (tudományos, technikai és közigazgatási dokumentációk, valamint minták és árudarabok cseréje, szakemberek tapasztalatcseréje, tudományos kutatóintézmények munkamegosztása stb. ) milyen mértékben segítette Magyarországon, illetve a Szovjetunióban a különböző iparágak termelőmunkáját. - FREDOV, V.: Naucsno-technicseszkoe szotrudnicsesztvo Szovetszkogo Szojuza i Vengrii. (Tudományos és műszaki együttműködés a Szovjetunió és Magyarország között. ) = Vnesnjaja Torgovlja (Moszkva), 1960. 5.no. 15-18.p. Kutatási prémiumszerződések az NDK-ban Az NDK-ban a népgazdaság érdekeit szolgáló tudományos-technikai kutatási feladatok premizálásának újszerű módját vezették be. Az Állami Tervhivatal idevonatkozó rendelete értelmében a kutatás és technika központi tervének (az un. Z-tervnek), valamint a központi szervek kutatási és technikai terveinek (az un. ZO-terveknek) keretében, valamint a vállalati műszaki fejlesztéssel és bizonyos egyéb tudományostechnikai munkálatokkal kapcsolatosan az illetékes állami szervek kutatási prémiumszerződések megkötését engedélyezhetik. E szerződések a kutatómunkában résztvevő dolgozók számára meghatározott összegű jutalmat állapitanak meg az előirányzott kutatási "záróteljesitmény" elérésének esetére. Ez a záróteljesitmény bizonyos kutatási cél ered85