Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

1-2. szám - Szemle

A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK HELYZETE Külön kell megtárgyalni a humanisztikus tudományok és elsősorban a társadalomtudományok helyzetét. Ezek a tudományágak az összes többi tudományágnál sokkal szorosabb kapcsolatban vannak a politikai és társadalmi problematikával. Vizsgálják a társadalmi életet és a társadalmi gazdaságot irányitó törvényeket és ilymódon kialakítják a társadalom jobb és haladóbb szervezetének elméleti alapjait. A társadalomtudományok helyzete, szerepe, jelentősége és helye alapvető változáson ment át a munkásság jelenlegi forradalmi mozgalmának fejlődésétől, nevezetesen pedig a szocialista országok kialakulásának idejétől kezdve. A kommunista mozgalom az élenjáró társadalmi osztály első olyan politikai mozgalma a történelemben, amely a társadalmi fejlődés törvényeivel foglalkozó tudományt működésének, politikájának és programjának alapjául ismeri el. Ez a tudomány a marxizmus-leninizmus. A kommunista pártok a tudományos marxi-lenini premisszákra támaszkodva elemz.k a társadalmi helyzetet és országuk gazdasági helyzetét, valamint a világ gazdasági helyzetét, alakítják ki programjukat, határozzák meg a munkásosztály számára a harc és tevékenység irányait. A gyakorlati eredményekre támaszkodva módosítják az elsődleges értékeléseket és következtetéseket. . . . Elmondhatjuk tehát, hogy a kommunista pártok mindennapi tevékenységükkel széles körben alakítják és fejlesztik a társadalmi tudományokat, nemcsak vezetőik, elméleti szakembereik erőfeszítésével, hanem az egyes pártoknak mind nagyobb területen megnyilvánuló kollektiv erőfeszítésével, és ugyanakkor az egész nemzetközi kommunista mozgalom erőfeszítésével. A munkásosztály pártjának ez az alkotó elméleti tevékenysége, különösen a szocialista forradalom győzelme óta fejlődik, amikor ezek a pártok mind több országban alakítják ki rendszerük alapelveit, dolgozzák ki a gazdaságpolitikát, a társadalmi és kulturális politikát és valósítják meg programjukat. A Szovjetunió Kommunista Pártja a régi elmaradott Oroszországot élenjáró világhatalommá tette, és ugyanakkor lerakta a szocializmus és kommunizmus építésének tudományos elméleti alapjait. Milyen következtetéseket kell ebből levonni? Először is azt, hogy a szocialista rendszerben rendkívüli módon megnő a társadalomtudományok szerepe a nép életében. Másodszor azt, hogy ezeknek a tudományoknak fejlődése bizonyos fokban másként megy végbe, mint a többi tudományok, pl. természettudományok fejlődése. Ez nemcsak a tudományos kutatószervekben, a - mondhatnám - "tudomány dolgozóinak üzemi" munkahelyein megy végbe, hiszen a nép életének helyes irányítása céljából jelentős munkát fejt ki ezen a területen a párt is. Igy tehát a nemzetközi forradalmi mozgalom elméleti tevékenységének és ezen belül pártunk elméleti tevékenységének komoly tudományos és felismerő funkciója van. Számos alapvető társadalomtudományi ág, a filozófia, szociológia, politikai gazdaságtan, a jogtudomány fejlődése szempontjából, döntő jelentőségű. Ezért nem lehet gyümölcsözően irányítani a társadalomtudományokat, a munkásosztály forradalmi mozgalmának ezen tudományos felismerő tevékenységéből származó eredmények átvétele és a tudományos erőfeszítéseknek ezzel a tevékenységgel való összekapcsolása nélkül. ... Megelégedéssel állapitjuk meg, hogy az elmúlt év és a folyó év bizonyos pozitív eszmei változásokat hozott magával a társadalomtudományokban is. Ezek kifejezésre jutottak többek között a Lenin születésének 90. évfordulójával kapcsolatban rendezett tudományos ülésszakok eredményeiben, Lengyelország történelmének szintézisével kapcsolatos munkákban, a lengyel munkásmozgalom, valamint a nemzetközi for69