Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

1-2. szám - Szemle

1 - a válasz nemleges, igy rátérünk a 3. sorra; 3 - a válasz igenlő, s igy rátérünk a 4. sorra; 4 - a helyes forditás sztol'ko zse (számnév). Jól látjuk ezekből a példákból, hogyan határozható meg egy többjelentésű szó aktuális jelentése az automatikus forditás folyamán. Az eljárás korlátai is kitűnnek. Ha egy szónak túlságosan sok a jelentése, a séma végtelenül bonyolulttá válik. Igen nagyszámú variánst kellene végigpróbálni, hosszú ideig kellene vesződni, hogy végül megtaláljuk azt az egyet, amelyre éppen szükség van. Ezért nem kívánatos sok tárgyat felölelő hatalmas szótárakkal dolgozni. Jobb hasznát látjuk az erősen szakosított mikroszótáraknak, melyekben csekély számú többjelentésű szó szerepel. Az automatikus forditás algoritmusának legfőbb feladata a lefordítandó mondat elemzése. Csak igy ismerjük meg az egyes szavak grammatikai funkcióit, s csak igy tudjuk őket helyesen lefordítani. Az autómatikus forditás területén I. K. Belszkaja érte el a nyelvészeti szempontból legfontosabb és legérdekesebb eredményt. Rájött arra, hogy az algoritmusnak ez a része általános érvényű, független a szöveg műfajától. Belszkaja bebizonyította, hogy az alkalmazott matematika területéről származó szövegek alapján kialakított rendszer sikeresen alkalmazható irodalmi szövegek fordításánál is. Igy pl. E. Milne "Numerical solution of differential équations" (Differenciálegyenletek numerikus megoldása) c. értekezésén, Hardy ''Divergent sériés" (Divergens sorok) с. tanulmányán és más hasonló müveken alapuló séma tökéletesen alkalmazható Dickens, Galsworthy vagy A ldridge regényeire is.Természetesen csak szabványos fordításra képesít a séma, s nem képes "művészi" teljesítményekre. Ez a tény mindazonáltal világosan mutatja, hogy ha a nyelvész kidolgozza az automatikus forditás algoritmusát, akkor ezzel világosan és egyértelműen meghatározza az illető nyelv főbb elemeinek rendszerét, amely minden szóbeli közlés közös alapját alkotja. A gépi forditás mindenesetre a korunkat foglalkoztató legérdekesebb elméleti és gyakorlati problémák egyike. A kérdés megoldása érdekében áll minden nemzetnek, minden nemzetközi szervezetnek, s főként az olyan szervezeteknek, mint az UNESCO. Tudósok és ipari szakemberek nemzetközi együttműködése nagy mértékben előrelendítené a kutatásokat, s ezért mérlegelni kellene, nem lehetne-e erre a célra egy nemzetközi tudományos szervet létrehozni. Függelék GÉPI FORDÍTÁSI KÍSÉRLETEK ANGOLBÓL OROSZRA A SZOVJETUNIÓ TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁJÁNAK BESZM ELEKTRONIKUS S Z Á M О LÓ G ÉP É VE L + + / A BESZM elektronikus számológéppel végzett első kísérletekhez 1955-ben egy 952 angol és 1 073 orosz szóból álló szótárt állítottunk össze. Ez a szótár matematikai szakszövegek fordítására szolgált és az ugyancsak e célra készített programhoz illeszkedett. +/ BELSZKAJA , I.K. : Machine translation methods and their application to an Anglo-Russian scheme (Gépi fordítási módszerek és alkalmazásuk egy angol-orosz forditás-tervre. ) Az UNESCO 1959. juniusi párizsi információ-feldolgozási konferenciáján elhangzott előadás. Megjelent az "Information Processing" (Információ-feldolgozás) c. gyűjteményes kötetben. UNESCO (Paris), 1960. 199-217. p. - ++/ PANOV, D.Yu: Automatic translation. (Automatikus forditás. ) Oroszból forditotta R.Kisch. London-Oxford-New York-Paris, 1960. Pergamon Press. 42-47.p. 58