Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

1-2. szám - Szemle

szabnak határt az országhatárok: az alapkutatás fogalmai, céljai és módszerei minden nemzetnél közösek, csak az alapkutatás nyelve lehet eltérő. S az alapkutatás egyike annak a kevésszámú területnek, amelyen nemzetközi egyetértés uralkodik. Tehát a jobb közlekedés ezen a területen hozzájárulhat ahhoz, hogy az egyetértés más területre is kiterjedjen. A gépi forditás elméletének egyik legkiválóbb, nemzetközileg elismert szakértője, D.Ju.Panov professzor a közelmúltban rendkivül érdekes cikket irt az UNESCO egyik folyóiratában a gépi forditás jelenlegi helyzetéről és távlati kérdéseiről, a gépi forditás technikáját tárgyaló szakkönyve pedig néhány hónappal ezelőtt jelent meg angol nyelven a nemzetközi könyvpiacon. Az alábbiakban - némi rövidítéssel - közöljük Fanov professzor cikkét, majd függelékként csatoljuk hozzá könyvéből a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának BESZM elektronikus számológépével végzett angol-orosz szövegfordítások bemutatását. A GÉPI FORDÍTÁS ÉS AZ EMBER + ' (Részlet D.Ju.Panov tanulmányából) I. Egy nagy ipari vállalat kutatási csoportjának vezetője nemrégiben kijelentette, hogy - ha nincsen különlegesen költséges kutatásról szó - a legelején kezdi el a munkát s nem vesz tudomást mások kutatásairól, publikációiról. Az ilyen dokumentációs tevékenység ugyanis olyan hosszadalmas, hogy többe kerül, ha a közzétett eredmények alapján indul el az ember, mint hogyha önállóan oldja meg a feladatot. Van ebben talán némi túlzás is, annyi azonban bizonyos, hogy napjainkban nem csekély feladat a tudományos közlemények számontartása. Évről-évre nő, dagad világszerte az egyes tudományágakra vonatkozó kiadványok, közlemények száma. A vegyészeti tudományok területén évenként több mint 50 000 könyv, folyóiratcikk, szabadalom-leirás stb. jelenik meg. Más szóval, mintegy 150 kémiával kapcsolatos publikáció lát világot az év minden áldott napján, az ünnepnapokat is beleértve. Herkulesi munka a publikációknak ebből az áradatából kihalászni a kívánt információkat. Fokozza a nehézségeket, hogy ezek a közlemények a legkülönbözőbb nyelveken jelennek meg, s ezek között sok és egyre több az u.n. "nehezen hozzáférhető" nyelv. Az orosz is ilyen "nehezen hoz_záférhető" nyelv még sokak számára, s orosz nyelven több mint 1 000 folyóirat jelenik meg. Körülbelül 700 a japán nyelvű folyóiratok száma, és igy tovább. A tudósok szeretnének hozzáférni ehhez az anyaghoz, de ez gyakran teljesen lehetetlen - még akkor is, ha netán meg tudnák szerezni a szóbanforgó cikket, könyvet vagy leírást -, egyszerűen azért, mert nem értenek azon a nyelven. S ezért fontos a forditás kérdése. Amint tudjuk, a forditás költséges és időrabló munka. S ami még fontosabb, nincs is olyan nagyon sok megbízható fordító. Különösen nehéz jó szakfordításhoz jutni, mivel a forditó ritkán járatos az illető tudományágban. Ha pedig általános jellegű cikkről van szó, a forditó nemegyszer olyan magabiztossá válik, hogy részben az egyéniségét tolmácsolja a kért cikk helyett. S itt tegyük hozzá: nemcsak a tudományos és technikai anyag fordítására kerül sor. Szükség van általános jellegű kiadványokra, ujságkivonatokra, összefoglaló ismertetésekre, rádióhirekre stb. Fordítóra van még szükség a levelezésnél, akár levélről van szó, akár táviratról; s fordítóra van szükség természete+ / PANOV, D. Y. : Machine translation and the human being. = Impact of Science on Society (Paris), 1960. 1. no. 16-25.p. 52