Tudományszervezési Tájékoztató, 1961
6. szám - Szemle
FOLYAMATOS ÉS OPTIMÁLIS TERVEZÉS Nyemcsinov, tanulmánya ezután következő részére, az optimális tfervek kidolgozására alkalmas módszerekkel foglalkozik, küLönös tekintettel azokra az egyáltalán nem egyszerű metodikai kérdésekre, amelyeket a szovjet népgazdasági tervezésben most általános bevezetésre kerülő folyamatos tervezési eljárások felvetnek. Mint ismeretes, a folyamatos tervezési eljárások lényege az, hogy a tervek nem egy meghatározott tervidőszakra (például az 1961-65. évre), hanem bizonyos állandó (például 5 éves) időbeli eLőreiátással készülnek, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az 1961-65. évre szóló tervet az 1961. év folyamán 1966-ra, az 1962. év folyamán 1967-re kell kiegészíteni - és igy tovább.* Ez igen nagy előnyöket biztosit, mert megszűnik az a kedvezőtlen helyzet, hogy a rögzített tervidőszak vége felé, a tevékenység rövidülő perspektívája mellett, már csak egyre rövidebb időre szóló részlettervek kidolgozása válik lehetővé, ami egyrészt a tervszerűség rovására megy, másrészt komoly zökkenőt okoz az uj tervidőszak munkájának "beindításánál". Viszont a folyamatos tervezés nyilvánvalóan a munkálatok mindenkori állásának és az elért eredményeknek "naprakész", úgyszólván azonnali nyilvántartását, összegezését és kiértékelését igényli, ami nem lehetséges az információközlés, az adatgyűjtés és adatfeldolgozás, valamint az eredménykiértékelés legkorszerűbb matematikai módszereinek és gépi technikáinak alkalmazása nélkül. Különösen a matematikai ill. matematikai-logikai programozáselméletnek, a mátrix-algebrának, az elektronikus számítástechnikának jut itt nagy szerep. SZOVJET PLANOMETRIA Mint Nyemcsinov kifejti, mindezeknek a módszereknek és technikának, valamint a közgazdasági statisztika vívmányainak felhasználásával jelenleg a gazdasági és t e r v s z ám i t á s о к elméletét alakítják ki a Szovjetunióban, a planometria újszerű módszertanának megalapozása végett. A polgári közgazdaságtanban - mint ismeretes - már évtizedek óta folytatnak un. ökonometriai kutatásokat, amelyeknek célja az összes gazdasági folyamatok kvantitatív jellemzőinek és e jellemzők bizonyos törvényszerű (ill. törvényszerűen változó) összefüggéseinek kimutatása. A tőkés gazdaság viszonyai közt azonban egyrészt a piaci anarchia, másrészt a termelés magánvállalkozási tagoltsága viszonylag szük határt szab az ökonometrikus vizsgálódások lehetőségének, továbbá, ezek a dOlog természeténél fogva nem is állhatnak a gazdasági folyamatok átfogó tervszerüsitésének szolgálatában, mert erre a kapitalizmus nem nyújt és nem is nyújthat módot. (A polgári ökonometria különböző ideologisztikus elméleti felépítményeinek a módszereket és eredményeket sokban eltorzító hatásairól itt nem is kell külön szólnunk. ) A szocialista gazdaság viszonyai között viszont lehetőség nyílik a szabatos kvantitatív meghatározási és mérési módszereknek legszélesebb körben való alkalmazására a gazdasági folyamatok jellemzőinek és jellemző törvényszerűségeinek megállapításában, valamint a természettudományokban annyira bevált szabatos к van t i ta t i v - m e t r i к u s módszertannak átfogó társadalmi-gazdasági tervezőnaunkálatokban való hasznosítására. S éppen ez a planometria célja. AZ OPTIMÁLIS TERVVÁLTOZATOK KÉRDÉSE A lineáris és dinamikus programozás, a játékelmélet és a matematikai módszertani kutatás számos más, uj irányzata nagy jelentőségre tesz szert az optimális tervváltozások kidolgozásában. Nyemcsinov utal + Lásd: Tájékoztató, 1961. 4.sz. 13-14. p. 31
