Tudományszervezési Tájékoztató, 1961
6. szám - Szemle
elméleti folyóiratban, a Planovoje Hozjajsztvoban külön rovatot nyitottak a tervezési munkálatok szervezettebb és módszeresebb keresztülvitelével kapcsolatos kérdések megtárgyalására, + s hogy Koszigin miniszter elnökhelyettes 1961 juniusában a tudományos dolgozók első össz-szövetségi tanácskozásán mondott nagy beszédében a közgazdaságtudományi kutatómunka bírálata során első helyen ezt állapította meg: "A közgazdaságtan tudósai kevés figyelmet szentelnea a tervezési módszertan kidolgozásának. " + + Az, hogy egy tevékenység mennyire szorul tervezésre, illetve mennyire részletes megtervezést igényel, igen sok tényezőtől függ. Érdekes módon azonban e tényezők között általában a tevékenység kvantitatív jellemzői játszanak döntő szerepet: a tevékenység keretében megmozgatandó ember- és anyag-volumen, a tevékenység különösen gyors lefolytatásának vagy különösen hosszú időn át való fenntartásának szükségessége és más efféle. Ennek oka egyszerűen az, hogy az emberi tevékenység legtöbb területén nagy gyakorlattal és bőséges tapasztalattal rendelkezünk "normális" méretű egyéni és társas cselekvések lebonyolításában, s ennek folytán "rutinunk", "szakmai érzékünk", "ösztönös hozzáállásunk" sokszor lehetővé teszi, hogy minden különösebb előzetes terv nélkül úgyszólván menetközben hozzáigazodjunk a változófeltételekhez éspillanatról-pillanatra kellő áttekintésünk legyen a felmerülő teendőkről. Ha viszont a tevékenység méreitei jelentékenyen eltérnek a normálistól, akkor rutinunk, érzékünk, ösztönünk többnyire már elégtelennek bizonyul, főleg mert a tennivalók különböző paraméterei általában nem azonos arányban és nem is szükségképen lineárisan változnak meg. Ugyanez a kémiai müvelet, amelyet a vegyész, a laboratóriumában, teljesen rutinszerű technikával el tud végezni, nagyüzemi méretek között igen bonyolult és minden részletre kiterjedő előzetes tervezést igényelhet. Sok tekintetben függ a tervezés szükségessége a megoldandó feladat bonyolultságától, vagyis általábanvéve attól, hogymilyen nagy számú műveleti lépést igényel megoldása, mennyi alternativa merült fel megoldásra, hány feltételt kell kielégítenie megoldásának. Matematikailag ez a tevékenység meghatározására szolgáló kifejezések változóinak számában, ill. e változók lehetséges értékeinek sokaságában szokott kifejezésre jutni; aránylag nem is túlságosan bonyolult és lineáris kifejezésekkel meghatározható gazdasági tevékenységek esetében már olyan nagy lehet a változók száma, hogy semmiféle emberi becslés nem nyújthatja az optimumot akár csak megközelítő megoldást sem, és a szükséges számitások mennyisége minden emberi kalkulációs képesség határait messze meghaladja. Itt kezdődik az elektronikus számoló- és feladatmegoldó gépek legsajátabb területe, a tervezési munkálatok körében. ++ + + Voproszü organizacii i metodologii planirovanija. (A tervezés szervezetének és módszertanának kérdései.) = Planovoje Hozjajsztvo (Moszkva), 1961. 8.no. 44-59.p. ++Tájékoztató, 1961. 4.sz. 59. p. +++ Mint Kovaljov irja (i.m., 16-17. p.) a Szovjetunió Állami Tervbizottságának kérésére az Állami Gazdasági Tanács számítástechnikai központja kidolgozott egy számítási eljárást, amely lehetővé teszi annak megállapítását, hogy bizonyos gyártmányféleségek milyen mennyiségben és összetételben való legyártása teszi lehetővé a gépgyártó vállalatok ill. bizonyos gépgyártási ágak meglévő termelőberendezésének (gépparkjának) optimális kihasználását. Az Állami Tervbizottság dolgozói ezután együttesen versenyre keltek az Ural-2 tipusu elektronikus számológéppel egy ilyen optimális termelési program kiszámításában. Az eredmény siralmas volt. Az Ural-2 egy óra alatt elkészült a feladattal, viszont a tervhivataliak "kézimunkája" igen hosszú idő után vezetett csak eredményre, s erről az eredményről is kiderült, hogy egész sor pontatlanul kalkulált adatot tartalmaz. 25
