Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

6. szám - Szemle

TÖRTÉNETI TÉNYEZŐK A TERVEZÉSELMÉLET KIALAKULÁSÁBAN Abban, hogy a tervezéselmélet mindinkább sajátos tudományos kutatási szakteriiletté, sőt napjainkban már külön tudományszakká vált, több tényező játszott közre. Első helyen kell említenünk a szovjet népgazdasági tervezés fejlődését, amely immár négy évtized óta a társadalmi tevékenységek mind több fajtájára és mind nagyobb volumenére terjeszti ki a tervezőmunkát. A szovjet népgazdasági tervezés első kezdeményezései, annakidején - mint ismeretes - a konkrét történelmi feltételek miatt, gyakorlatilag csak egyes kulcsfontosságú termelési ágak (sőt, azokon belül is csak a szocialista szektor) termelőtevékenységének viszonylag rövidtávú megtervezésére, s egyetlen döntően fontos gazdasági és technikai tevékenységre, nevezetesen Oroszország villamosítása távlati tervének. aGOELRO-nak, megalkotására szorítkoztak. Ámde Lenin már első pillanattól fogva az egész "gazdaságiés társadalmi építés" átfogó tervének kidolgozását irányozta elő, tehát teljes mértékben előrelátta azt, ami be is következett: tudniillik, hogy a tervezésnek a gazdasági és társadalmi tevékenységek legkülönbözőbb fajtáira egységesen ki kell terjeszkednie, ami már eleve feltételezi azt, hogy vannak a tervezésnek olyan általános elvei, amelyek mindennemű emberi tevékenységre alkalmazhatók. Mint Lenin mondotta, "arról van szó, hogy uj módon megszervezzük tiz- és tízmilliók életének legmélyebb alapjait..."

+Lenin óta a szovjet népgazdasági tervezés valóban a gazdasági és társadalmi építés mind szélesebb területeire terjeszkedett ki: fokozatosan az országos népgazdasági tervbe integrálódtak és integrálódnak a legkülönbözőbb szociális és kulturális tevékenységek, például az oktatásügy, a szakemberképzés, az egészségügy tervel, s éppen most válik - úgyszólván szemünk előtt - az országos népgazdasági terv integráns részévé a súlyponti tudományos problémák megoldására irányuló tudományos kutatások terve. Egy ilyen értelemben vett népgazdasági terv persze már csak anynyiban "népgazdasági", hogy végső soron a gazdasági tevékenység képezi minden emberi tevékenység a 1 apját; valójában azonban a mai szovjet népgazdasági tervezés számtalan egyéb, nem gazdasági jellegű tevékenység megtervezését is felöleli, úgyhogy a legkülönbözőbb tevékenységek tervszerűségére alkalmas, általános tervezéselméleti elgondolások kidolgozása szükséges. A mai szovjet tervezéselmélet vezető képviselői mindig a komplex gazdasági és társadalmi tervezést tartják szem előtt, ha népgazdasági tervezésről beszélnek. Az univerzálisan alkalmazható tervezési metodikák s ennek folytán az általános tervezési módszertan és tervezéselmélet kifejlődéséhez igen nagy mértékben hozzájárult a második világháború. A példátlan arányú hadmüveletek olyan bonyolult ember- és anyagmozgatási, termelési, szállítási és ellátási kérdéseket vetettek fel, oly sokféle emberi tevékenységnek sok ezer kilométeres távolságból való tervszerű irányítását, oly rengeteg fajtájú anyag- és adatszükségletnek sok ezer kilométeres frontokon való tervszerű fedezését igényelték, pillanatról-pillanatra változó feltételek mellett, hogy ezzel a feladattal, ilyen méretarányok között és ebben a + LENIN: Müvei, 27.kötet. Budapest. 1952. Szikra, 235-237.p. ++ Erről az integrálódási folyamatról és a szovjet népgazdasági tervezés egész apparátusáról megfelelő áttekintést nyújt Jevenkonak a közelmúltban magyar nyelven is megjelent kitűnő kis könyve: JEVENKO, Iván: Uj tervezési módszerek a Szovjetunióban. Budapest, 1961. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 224 p. Eredeti orosznyelvü kiadása: EVENKO, I.A.: Voproszü planirovanija v SzSzSzR na szovremennom etape. Moszkva, 1959, Goszplanizdat, 207 p. Lásd továbbá Tájékoztatónknak a szovjet kutatástervezésnek a szovjet népgazdasági tervezéshez való viszonyáról szóló magyar dokumentációit: A kutatástervezés és a népgazdasági tervezés összefüggései. (4. sz. 5-21.

p.); A szovjet tudományos kutatás tervezésének és koordinációjának uj rendszere. (4.sz. 35-65.

p.); A tudománya kommunizmus építésének programjában, (5.sz. 5-10. p.) (A téma egyes speciálisabb vonatkozásait illetően lásd: 1-2. sz. 9-22. p.; 3. sz. 10-17. p.) 20