Tudományszervezési Tájékoztató, 1961
6. szám - Szemle
A TUDOMÁNYOS KÁDERFEJLESZTÉS KÉRDÉSEI AZ AKADÉMIA ALELNÖKÉNEK REFERÁTUMÁBAN Az elnöki referátumot kiegészítő második nagy közgyűlési referátumot A. V. Topcsijev akadémikus, az Akadémia alelnöke tartotta a tudományos káderek helyzetének és kiképzésének kérdéseiről, az uj akadémiai feladatok fényében. Kifejtette többek között, hogy a tudományos tanácsok a kutatások tervezésének, szervezésének és koordinálásának uj formáját jelentik, amely lehetővé teszi az egész tudományos közösség bevonását a kérdések eldöntésébe. Különös jelentősége van annak, hogy ezen az uton fiatal tehetséges szervezőket is be lehet vonni a tudományos munka végzésébe. Az akadémiai intézményeket nemcsak az ágazati, hanem az elavult kutatási tematikáktól is meg kell szabadítani. Nehéz leküzdeni a véletlenszerűségnek és a szubjektivizmusnak azokat a mélyen begyökeresedett elemeit, amelyek a tematikák meghatározásánál érvényrejútnak, de ezt a küzdelmet következetesen folytatni kell. Szükség van továbbá a tervezési módszertan gyors fejlesztésére, viszont a tervek kidolgozását mindenkor meg kell előznie a megfelelő gazdasági vizsgálatoknak. Itt is a leg magasabbfoku korszerűségre kelltörekedni - a matematikai módszerek és az elektronikus számítástechnika messzemenő igénybevételével. Sajnálatos, hogy az utóbbi időben némileg lanyhult az ezen a téren folyó kutatósok tempója, s ezen sürgősen változtatni kell. Mindazok a nagy feladatok, amelyeket a XXII. kongresszus és a pártprogram előirányoz, a legszorosabban összefüggnek a tudományos káderfejlesztés kérdéseivel. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának jelenleg 158 rendes és 363 levelező tagja van, továbbá több ezer tudományos munkatársa. Ez utóbbiak létszáma az elmúlt tiz év alatt 2, 5-szeresére emelkedett. Mig 1955-ben egy tudományos főmunkatársra (oroszul "idősebb" munkatársra) két beosztott munkatárs (oroszul: "ifjabb" munkatárs) esett, addig 1960-ban már 1:4 volt ez a számarány. A tudományos munkatársak átlagos életkora a Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályához, valamint a Szibériai Osztályhoz tartozó intézmények keretében a legalacsonyabb, a legmagasabb a Biológiai Tudományok Osztálya és az Irodalmi és Nyelvi Osztály intézményhálózatában. A legalacsonyabb osztályátlag (a Szibériai Osztály esetében) 34,4 év, a legmagasabb (a biológusoknál) 43,5 év. Az összátlag jelenleg 38 év, ami némi javulást jelent a 10 évvel korábbi 41,5 éves összátlaggal szemben. További javulást fog azonban hozni az akadémiai intézmények személyzetének fiatal szakemberekkel való felfrissítése. A jövő évi akadémiai tagválasztásoknál arra kell törekedni, hogy a tagság alkotóerejük teljében lévő fiatal tudósokkal bővüljön. Az utóbbi években főleg viszonylag idős tudósokat választottak be, holott régebben az Akadémiának igen jó hagyományai voltak ifjú tehetségek felismerésében: igy például Sz. L. Szoboljev 31 éves, A.D. Szaharov 32 éves, M. V. Keldis 35 éves korában lett akadémikus, s megválasztásuk helyesnek bizonyult. A vezető tudósok tul vannak terhelve tudományos szervezési kötelezettségekkel. Az akadémiai intézetekben dolgozó 103 akadémikusnak nem kevesebb mint 1 037 állandó jellegű megbízatása van. Ugyanakkor rendkívül alacsony az akadémiai intézetekben vezető szerepet betöltő fiatal tudósok száma. A Történettudományi Osztályhoz tartozó intézetek 70 kutatási osztály- és szektorvezetője közül csak 3 akad, aki 35 évesnél fiatalabb, az Irodalmi és Nyelvi Osztály intézményhálózatában nincs is hasonló beosztású, 40 évesnél fiatalabb vezető. A természettudományos osztályok körében is csak valamivel, de nem sokkal kedvezőbb a helyzet. Márpedig a legtehetségesebb tudományos 14
