Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

5. szám - Figyelő

A kutatási együttműködés áj formái a csehszlovákiai felsőoktatási és akadémiai intézmények között 1960-ban Csehszlovákiában kormányhatározat jelent meg a felsőoktatási intézmények tudományos kutatómunkájának továbbfejlesztéséről, valamint a felsőoktatási intézmények és az akadémiai kutatóintézetek munkájának koordinálásáról. A határozat értelmében a jövőben lehetőség nyilik a felsőoktatásban dolgozó kutatók számára az akadémiai kutatóintézetek munkájába való aktiv bekapcsolódásra, s az országban csak egy-egy példányban meglévő műszerek, berendezések használatára. Ugyanakkor kívánatos, hogy az .—tadémiai munkatársak jelenlegi kutatómunkájuk mellett oktató-nevelő munkát vállaljanak a felsőoktatási intézményeknél. A határozat gondoskodik a tudósjelöltekről is. A legkiválóbb hallgatók már tanulmányaik közben megismerkedhetnek az akadémiai intézetekben folyó kutatómunkával, sőt diplomamunkájukat is a megfelelő akadémiai intézetekben dolgozhatják ki. Tervbe vették azt is, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatók tanulmányaik közben segédkutatói állásokat töltsenek be akadémiai intézetekben, sőt, hogy egyes akadémiai intézetek mellett tanszékeket létesítsenek a tudósjelöltek számára. - Rozvoj vedeckovyzkumné práce na vysokych skolách a ukoly CSAV. (A felsőoktatási intézmények tudományos kutatómunkájának fejlődése és a Csehszlovák Tudományos Akadémia feladatai.) = Véstnik Ceskoslovenské Akademie Ved(Praha),1961. 2. no. 205-207. p. A beszélt és a nyomtatott "nyelvtömeg" egy érdekes francia dokumentáció tükré ben A francia dokumentációs szolgálatok kétségkívül megérdemelten nagy tekintélyt élveznek a dokumentáció kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szakkörökben. Például a francia állami dokumentációs igazgatóság által évente 150 füzetben kiadott Notes et Études Documentaires cimü sorozat (Secrétariat Général du Gouvernement, Direction de la Documentation, Paris) nemcsak a francia, hanem a nemzetközi tudományszervezés adatainak is egyik igen fontos dokumentációs forrása. 2045. sz. füzete a franciaországi alkalmazott kutatásokról, 2064., 2066. és 2088. sz. füzete az egész brit tudományos kutatásról, 2153. sz. füzete az Egyesült Államok Kutatószervezetéről. 2552. sz.füzete a francia tudomány ossz-szervezetéről ad igen kitűnő, adatszerű áttekintést. A francia dokumentációs szolgálatok központi szervezete (Union Française des Organismes de Documentation - UFÓD) olyan kiadványokkal dicsekedhetik, mint a Szovjetunióban megjelenő tudományos és műszaki folyóiratok igen teljes és modernül feldolgozott bibliográfiai mutatója: Périodiques scientifiques et techniques soviétiques (Szovjet tudományos és műszaki periodikák), Paris, 1960. E.D.I. T. 210. p. A nemzetközi dokumentációs kérdésekkel foglalkozó francia periodikák sora az utóbbi időben egy hasznos taggal szaporodott, az Informations Eurafdockal, amely speciálisan az afrikai országokra vonatkozódokumentációs adatszolgáltatást tette feladatává. Ennek éppen azért van komoly jelentősége, mert a gyarmati so.rból csak mostanában felszabadult afrikai népek egész állami berendezkedésére, kulturális és tudományos intézményeire stb. vonatkozó adatok egyelőre igen nehezen hozzáférhetőek. Az Informations Eurafdoc egyik nemrégiben megjelent száma például friss adatfelvételen alapuló kimutatást közöl az összes afrikai államok népei által beszélt nyelvekről (afrikai és európai nyelvekről egyaránt! ). E dokumentációból kiderül, hogy a hosszú időn át tartó gyarmati uralom révén Afrika egyes részein a lakosság igen számottevő poliglott nyelvismeretre tett szert. Bármennyire múltbeli megaláztatás emléke is fűződik e nyelvtudás elsajátításához, mivel a dolog természeténél fogva világnyelvekről van szó, ma ezeknek sokhelyütt eléggé elterjedt ismerete megkönnyíti a szóbanforgó afrikai országok korszerű tudományos és műszaki irodalommal való ellátását. Az Informations Eurafdoc egyébként Afrikán kivül feldolgozta a többi földrész legfrissebb nyelvstatisztikai adatait is, s a következő számszerű áttekintést nyújtja a Földön ma beszélt "nyelvtömeg" népességstatisztikai megoszlásáról: 1. Kínaiul beszél 669 millió 2. Angolul beszél 520 millió 3. Indiai nyelvcsoportba tartozó nyelven beszél 482 millió 50