Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

5. szám - Figyelő

vá tenni, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség munkája nem szolgálja elég hatékonyan az ázsiai-af­rikai országok érdekeit. Igy például az ösztöndijak odaítélésénél súlyos diszkrimináció érvényesül, s in­dokolatlanul magas követelményeket állítanak a tudo­mányos és műszaki fejlődésükben egyelőre vissza­maradott volt gyarmati országok ösztöndíjasaival szemben, holott ezeknek támogatása a szervezet egyik fő célja volna. Ilyen jelenségek miatt sok bírálat hang­zott el a közgyűlésen, s ennek hatására az előterjesz­tett határozati javaslatok némelyike már tekintetbe vette a gyengébben fej lett országok érdekeit. E javas­latokat azután a közgyűlés el is fogadta, úgyhogy a jö­vőben például külön vizsgálat indul annak megállapítá­sára, miként használhatnák a támogatásra szoruló or­szágok az eddiginél jobban a különböző helyeken meg­lévő kutatóreaktorokat, s ezentúl a különböző regio­nális tervek végrehajtásánál is fokozott mértékben veszik tekintetbe ezen országok sajátosságait és gaz­daságilehetőségeit. Amint látjuk, a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség V. közgyűlésén ugyan még erősen keveredtek a fények és az árnyak, de azért a sötétség erői itt is visszaszorulóban vannak. További vissza­szorításukhoz - bizunk benne - jelentősen hozzá fog járulni az a pozíció, amit a magyar tudomány vivott ki magának ebben a nemzetközi szervezetben. - Jánossy Lajos professzor nyilatkozata a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűléséről, kormányzóta­nácsi tagságunkról és alelnöki megbízatásáról. = Nép­szabadság, 1961. okt. 17. 4. p. A kutatások koordinációjának és nyilvántartásának kérdései a leningrádi tudományos dol­gozók tanácskozásán Röviddel azután, hogy befejeződött a szovjet tudomá­nyos dolgozóknak a Kremlben tartott első össz-szövet­ségitanácskozása (Tájékoztató, 1961. 4. sz. 36-62. p.), megkezdődött azoknak az értekezleteknek a sora, a­melyeket a szovjet tudomány nagy központjaiban tar­tanak a kutatástervezés és kutatásszervezés új irány­elveinek a tudományos intézetek konkrét helyi problé­máira való alkalmazása céljából. Az első ilyen érte­kezlet - alig pár nappal az össz-szövetségi tanácsko­zás befejezése után - Leningrádban ült össze, a Szmol­nijban, 1961. junius 29-én, amikoris V. Topcsijev aka­démikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának al­elnöke beszámolt a leningrádi tudományos dolgozók előtt, hogy mi is a Kremlben megtárgyalt kérdések "leningrádi vetülete", s a helybeli intézetek vezetői és munkatársai számos hozzászólással járultak hoz­zá a felvetett kérdések tisztázásához. Persze a le­ningrádi kutatóintézetek tapasztalatai korántsem " lo­kális" jelentőségűek, hiszen a néva-parti metropolis a maga 281 kutatóintézetével és mintegy 28 000 tudo­mányos dolgozójával a világ legnagyobbtudományos központjainak sorában foglal helyet, bár a Szovjet­unióban természetesen második helyre szorul a telje­sen egyedülálló nagyságú kutatóintézeti hálózattal ren­delkező Moszkva mögött. A leningrádi tanácskozás gaz­dag anyagából most csak egy igen általános érdekt kérdéskomplexust emelnénk ki: a kutatások koordiná­ciójának és nyilvántartásának igen szoros összefüg­gését. Mint Topcsijev akadémikus rámutatott, a fo­lyamatban levő kutatások megfelelő nyilvántartása nélkül a koordináció feladatai egyszerűen megold­hatatlanok - sem a felesleges parallelizmusok kikü­szöböléséről, sem az elért eredményeknek a terme­lésben való gyors hasznosításáról nem lehet gondos­kodni. Konkrét példákat sorolt fel az ilyen téren meg­mutatkozó hiányosságok következményeire. Például nemrégiben értekezletet tartottak Leningrádban a he­gesztési müveletek alkalmazásáról a műszergyártás­ban és az elektronikus berendezések készítésében. Az értekezlet során kiderült, hogy a több helyütt folyó vizsgálódások hiányos nyilvántartása és ebből eredő hiányos koordináció révén az intézmények egész sora foglalkozott párhuzamosan egy és ugyanazon feladat megoldásával, ti. azzal, hogy miként lehet vékony al­katrészek üzemi viszonyok között valótömeges hegesz­tésére szolgáló berendezéseket kidolgozni és előállí­tani. Más példa: a Szovjetunió Tudományos Akadémiá­jának a nagymolekuláju vegyületek kutatásával foglal­kozó intézete már jónéhány évvel ezelőtt kidolgozta bizonyos új, üveghez hasonlóan átlátszó, de egyben hőálló polimerek mintáit, viszont "hivatali sorompók" , azaz a különböző igazgatási vonalak közti információ­csere és koordináció hiánya eddig megakadályozta e nagyfontosságú kutatási eredmények ipari kiaknáza­44

Next

/
Oldalképek
Tartalom