Tudományszervezési Tájékoztató, 1961
5. szám - Szemle
A KUTATÁSOK KATEGORIZÁLÁSA AZ AUGER-JELENTÉSBEN Mint az Auger-jelentés megállapítja, a kutatómunkálatok alapkutatási, alkalmazott kutatási, 111. fejlesztési jellegük szerinti közismert hármas kategorizálása ugyan általában kielégítő támpontokat nyújt az első, egészen általános jellegű tervezési és szervezési tájékozódás számára, de azért nyilvánvaló, hogy ez a kategorizálás további finomitásra szorul. + Kifejti továbbá a jelentés, hogy a dolog természeténél fogva csak tipuskategoriák megalkotásáról lehet szó, hiszen a tervezési és szervezési szempontból különböző megítélés alá eső kutatómunkálatok csoportjai között nem lehet éles határvonalat húzni - számtalan átmeneti forma lehetséges, nem is szólva arról,hogy egy-egy konkrét kutatómunkálat jellege is megváltozhatik menetközben. A kutatások tervezési és szervezési sajátosságaik alapján való osztályozásának rendszere természetesen nem azonosítható a tudományok filozófiai vagy ismeretelméleti osztályozásának semmiféle rendszerével, mert ha igaz is, hogy az un. alaptudományok (matematika, fizika, kémia és biológia) terén több alapkutatási jellegű munkálat folyik, mint - mondjuk - a műszaki tudományokban, ahol kétségtelenül az alkalmazott kutatás és a fejlesztés van túlsúlyban, de azért alapkutatási jellegű munkálatok minden tudományterületen kivánatosak, sőt elkerülhetetlenek, hiszen - mint erre már korábban utaltunk - korántsem áll fenn az, hogy akár a legmindermaposabb ipari eljárások alapjául szolgáló törvényszerűségek is tudományosan tisztázva volnának. A kutatás tipuskategóriáit az Auger-jelentés a következőképen jellemzi а/ a kutatás motívuma b/ a kutatás vezetőjének szabadsága a kutatási terület, a kutatási program és a munkamódszerek választásában, с/ a kutatás egyéni vagy csoportos jellege, d/ a kutatás finanszírozásának módja, е/ a kutatási eredmények előrelátható alkalmazása, f/ a kutatási eredmények tudományos jelentősége I I szempontjából: f A. Alapkutatás (fundamental research) I. "Tiszta" vagy "szabad" alapkutatás (pure research, free fundamental research) а/ A kutatómunka a természet teljesebb megismerésére és új kutatási területek felfedezésére irányul, anélkül, hogy a kutatónak közvetlenül valamiféle gyakorlati cél lebegne a szeme előtt. b/ A kutatómunka vezetőjének szabad keze van a kutatási terület,a kutatási program és a munkamódszer megválasztásában. с/ A kutatómunka általában egyéni jellegű. d/ Az anyagi eszközöket általában az egyéni kutató rendelkezésére bocsátják, e/ Az eredmények gyakorlati alkalmazásának időpontja nem látható előre. f/ Az eredmények a h.domány nagy területére hatnak ki és gyakran igen erőteljes és messzeható következményekét vonnak maguk után az egész tudomány szempontjából. (Az alapkutatas e fajtája az ipari forradalom kora előtt talán minden másnál nagyobb szerepet játszott a természettudomány korszakalkotó eredményeinek létrehozásában. Manapság a nagyarányú tervszerű és rendezett kutatótevékenység közepette inkább csak kivételes kutatói kezdeményezések öltik magukra az egyéni kutatómunkának ezt a formáját,viszont a legtöbb nagy, átfogó állami kutatási tervnek bizonyos tartalékai vannak ilyen kutatások támogatására, ami lehetővé teszi, hogy a kiemelkedő kutatók bizonyos csoportja úgyszólván "terven kivül" dolgozzék a magaválasztotta és úgyszólván "testére + Lásd ehhez: Tájékoztató, 1961.4. sz. 7-8., 10-11., 16-21.p. ++• Auger-jelentés, 16-18. p. 22
