Tudományszervezési Tájékoztató, 1961
5. szám - Szemle
AZ 1959-60 ÉVI ADATGYŰJTÉS A VILÁGON FOLYÓ TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KUTATÁSRÓL Az ENSZ közgyűlésének plénuma 1958. november 14-én határozatot hozott arról, hogy az UNESCO és a tudományos kérdésekkel foglalkozó más nagy világszervezetek közreműködésével nemzetközi adatgyűjtés készüljön a természettudományos kutatás jelenlegi főirányainak, valamint a természettudományos ismeretek terjedése és békés célokra való alkalmazása terén uralkodó viszonyoknak világméretű áttekintése céljából. Az igy nyert áttekintés alapján az ENSZ a többi említett szervezettel karöltve elő kivánná segiteni a kutatási erőfeszítéseknek olyan problémákra való összpontosítását, amelyeknek megoldása a különböző népek szükségleteinek figyelembevételével a legsürgősebbnek látszik. + Nyilvánvaló, hogy a béke és a haladás minden hive csak helyeselheti azt a célt, amit e határozat kitűzött: a természettudományos kutatótevékenység világméretű koordinációját az emberiség jóléte szempontjából legdöntőbb problémák megoldására. Más kérdés az, hogy az ENSZ, az UNESCO és a különféle tudományos vonatkozású nemzetközi szervezetek mai összetételüknél és felépítésüknél fogva mennyire alkalmasak e koordináció létrehozására, s hogy egyáltalán milyen sikerrel kecsegtet ez a vállalkozás addig, amig a népek tartós békés együttélésének és együttműködésének alapfeltételei nincsenek biztosítva - elsősorban az általános és teljes leszerelés megvalósulásával. Bármiként is legyen ez, az ENSZ emiitett határozata mindenesetre bizonyos tekintetben határkövet jelent: ekkor indult meg ugyanis a tudománytörténetben először egy olyan nemzetközi együttműködésen alapuló akció, amely a szó szoros értelmében a "világtudomány" állapotáról kíván képet nyújtani a történeti fejlődés egy adott pillanatában - közelebbről: egy enciklopédikus pillanat rögzítésére törekszik a természettudomány egész területére kiterjedő nemzetközi adatfelvétellel. Az 1959-60-ban végrehajtott adatgyűjtés terjedelméről hozzávetőleges képet alkothatunk magunknak, ha meggondoljuk,hogy a nyilvántartásba vett kutatómunkák minden képzeletet felülmúló változatossága a komplex függvénytantól a meteorológiáig, a kristályrácsok elméletétől a szívsebészetig, az asztrofizikától a növényfiziológiáig, a müanyagkémiától a gázturbinák szerkezettanáig és a korszerű vetőmagnemesités módszertanáig terjed, s hogy az adatfelvétel és adatfeldolgozás munkájába 29 államközi (kormányközi) szervezet, 66 nem-kormányzati jellegű nemzetközi tudományos szervezet, 42 ország nemzeti kutatószervezete (akadémiája, tudományos társulata stb.), s végül tanácsadóként 255 legkülönbözőbb nemzetiségű, kiváló tudományos szakértő kapcsolódott be. Ehhez mindjárt hozzátehetjük, hogy a Szovjetunió, amely mindig a nemzetközi tudományos együttműködés előharcosa volt, messzemenő támogatásban részesítette az egész vállalkozást: nemcsak a Szovjetunió Tudományos Akadémiája, hanem a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiája, az Össz-szövetségi Agrártudományi Akadémia, az Ukrán SzSzK Tudományos Akadémiája, valamintaz Egyesült Atomkutató intézet is ott szerepel a konzultált és adatokat szolgáltató intézmények jegyzékében, s mellettük felsorakozik természetesen a népi demokráciák akadémiáinak és tudományos intézményeinek hosszú sora is. (Ugyanakkor azonban sajnálatos az, hogy az ENSZ és a körébe tartozó nemzetközi szervezetek még egy ilyen valóban világjelentőségü tudományos akció során sem tudtak felülemelkedni a nyugati hatalmak napi politikájának szintjén, s igy a Kinai Népköztársaság és az NDK tudományos akadémiái szégyenszemre nem szerepelnek az adatszolgáltatásra felkért intézmények között, mintha csak tudományos kutatási eredményeik elismertsége is attól függne, hogy egyik vagy másik nyugati hatalom "elismeri"-e kormányukat, vagy hogy az ENSZ-közgyűlés miként dönt tagságuk felett. ) + Az ENSZ Közgyűlésének 1260 (Х1П) sz. határozata, 13. ülésszak, 780.plenáris ülés, 1958.november 14. 14
