Tudományszervezési Tájékoztató, 1961
5. szám - Szemle
nyos világot - méghozzá korántsem csak a Szovjetunión és a szocialista táboron belül, hanem egyáltalán mindenütt, ahol emberek (akár ha a szocializmussal ma még élesen szembenálló emberek is) tudománnyal foglalkoznak. Az egyedüli, amire most vállalkozhatunk, az csak annyi, hogy az eddig rendelkezésre álló anyag alapján bizonyos dokumentatív képet igyekszünk nyújtani a Programnak és az annak elfogadását megelőző nagy össztársadalmi ill. pártkongresszusi vitának azokról a vonatkozásairól, amelyek a tudományszervezés és a tudománytervezés témakörét a legközvetlenebbül érintik. A későbbiekben magátólértetődően feladatunknak fogjuk tekinteni, hogy dokumentációnkkal nyomon kövessük a Program kezdődő végrehajtásával kapcsolatos öszszes fejleményeket a szovjet tudományfejlesztés területén, s alkalmunk lesz még visszatérni a Program visszhangjára a tudományos kutatás tervezésének, igazgatásának és szervezésének nemzetközi irodalmában. TUDOMÁNYPOLITIKAI ELŐZMÉNYEK A Program tervezetének megjelentetését és a XXII. kongresszust tudománypolitikai szempontból igen jelentékeny események és intézkedések sorozata előzte meg. Utalunk itt időrendben az SZKP Központi Bizottsága 1960. évi juliusi plénuma határozatának megfelelően a Szovjetunió Állami Gazdasági Bizottsága által kezdeményezett 1961. márciusi moszkvai tanácskozásra, amely a népgazdasági tervezés tökéletesbitéséval kapcsolatban az egész kutatástervezés ügyére is messze kiható ajánlásokat dolgozott ki, + azután az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa 1961. áprilisi ill. juniusi határozataira, amelyek egyfelől a szovjet tudományos kutatómunkák koordinációjának és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája tevékenységének, másfelől a szovjet tudományos és oktató káderek kiképzésének megjavításáról intézkedtek, s lefektették a szovjet kutatástervezés és kutatási koordináció uj rendszerének alapjait; + + mindezekhez csatlakozott azután 1961. júliusában a Szovjetunió tudományos dolgozóinak a Kremlben tartott első össz-szövetségi értekezlete, Koszigin I ; ; miniszterelnökhelyettes emlékezetes nagy, útmutató beszédével. Noha ezen előkészületek alapján várható volt, hogy а ХХП. kongresszus nagy teret fog szentelni a tudomány kérdéseinek, s noha már ezeket is megelőzően számos olyan tudományszervezési határozat látott napvilágot, amely azt tanusitotta, hogy az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa milyen mélyrehatóan foglalkozik a tudományok fejlesztésének alapkérdéseivel, mégis a Program olyan intenzitással és olyan formában emelte ki általános elméleti megállapításaiban és tudománypolitikai irányelveiben a tudomány fontosságát a kommunizmus épitésében, amire még nem volt példa. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a Szovjetunió fejlődését és az elkövetkező évtizedek történelmét meghatározó Program a tudomány kérdéseit és a legfontosabb párt- és állami feladatok színvonalára emelte. A TUDOMÁNY ÉRTÉKELÉSE A PROGRAMBAN A Program két sarkalatos elméleti megállapítást tartalmaz a tudományról: 111 1 "Az emberiség az egyik leghatalmasabb tudományos-műszaki forradalom időszakába lép, amely az atomenergia hasznosításában, a világűr meghódításában, a kémia, a termelés + Tájékoztató, 1961. 4. sz. 12-16. p. ++Tájékoztató, 1961. 3.sz. 14-18. p.; 4. sz. 63-65.p. -H-+Tájékoztató, 1961. 4.sz. 36-62.p. 'Il i A Programnak a tudományra vonatkozó megállapításainak és utalásainak feldolgozása során a szerkesz tőség felhasználta Rózsa György "A tudományszervezési dokumentáció problémái" cimü kéziratos tanulmányát. 6
