Tudományszervezési Tájékoztató, 1961
4. szám - Szemle
A kutatások koordinációjával kapcsolatbanl.N.Golikov, aKözponti Vaskohászati Tudományos Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, milyen nagy nehézségeket okoz az, hogy egy tudományág t u d о m á ny о s főintézetének (vezető intézetének) semmiféle olyan joga vagy hatásköre nincs, amelynek révén aktivan befolyást gyakorolhasson a más hivatali alárendeltségű ágazati kutatóintézetekre, vállalatokra, műszaki főiskolákra a tudományos eredmények gyakorlati bevezetése tekintetében. Ezért különösen a próbaberendezések és próbaüzemek létesítése nagyon elhúzódik. Több más felszólalóhoz hasonlóan Golikov rámutatott arra is, hogy egyes nagy üzemi laboratóriumokban jelentős műszaki-tudományos szakerők összpontosulnak, s szükség volna arra, hogy a nagy üzemi laboratóriumok tudományos kutatóintézetekké alakuljanak át és az ipari kutatási tematika jelentős részét nekik adják át, illetve, hogy t u d о m á ny о s kutatórészlegek épüljenek be a nagy gyári laboratóriumokba. Sz.N.Szimakov, az Olajgeológiai Tudományos Kutatóintézet igazgatója a feladatok felaprózódásának és a parallelizmusnak, illetve a koordináció nélkülözhetetlenségének példájaként hozta fel azt, hogy az országban 80 különböző kutató kollektíva foglalkozik közös terv nélkül a kőolaj- és gázlelőhelyek keletkezésével és elhelyezésével, s szintén utalt arra, hogy bizonyos főintézeteket vagy nagy tudományos kollektivákat kellene kijelölni, amelyek megfelelő irányító hatáskörrel rendelkeznének a kutatás egyes ágazataiban. A. V. Pallagyin akadémikus, az Ukrán Tudományos Akadémia elnöke beszámolt arról, hogy Ukrajnában felülvizsgálják az összes kutatóintézeti munkaterveket, mert ezekben gyakran még olyan kis ágazati jellegű témák szerepelnek, amelyekkel az illető termelési ágazatok intézeteinek vagy a megfelelő üzemi laboratóriumoknak kellene foglalkozniok. Ha pedig kiderült, hogy egyikmásik akadémiai intézet valójában ágazati profilú, akkor át kell helyezni a megfelelő ágazat vezetése alá. Keldis elnök bevezető beszéde - mint láttuk - az állami kutatási terv uj hármas tagozódását vázolta fel, amely lényegileg az alapkutatások, az alkalmazott kutatások és a fejlesztési kutatások tervezési szempontjainak megkülönböztetésén alapszik, ti. különválasztja azokat a kutatási munkálatokat, amelyek már közvetlenül az eredményeknek a termelésbe való bevezetését készítik elő, az olyan kutatásoktól, amelyek még csak távlatosan nyitnak erre lehetőséget a felismert természeti törvények alkalmazásának kikísérletezése révén, s az olyan "kereső" vizsgálódásoktól, amelyek uj jelenségek, uj elvek, uj törvényszerűségek felfedezésére törekszenek és természetszerűleg nem tervezhetők meg előre olyan részletesen. A. P. Alexandrov akadémikus, a Kurcsatov Atomenergia Intézet igazgatója külön kitért erre a kérdésre: "Revideálni kell az intézetek tematikáját, meghagyva az aktuálisabb témákat a kevésbé aktuálisak és elavultak helyett. Ez azonban nem annyit jelent, hogy csak olyan témákat kell meghagyni, amelyek " alkalmazott" jellegűek. Nagymenynyiségü kereső munka (poiszkovie raboti) nélkül nem fejlődhet a tudomány, s az ilyen munkákat különleges módon kell finanszírozni.. . Ezek kellő tartalékot biztosítanak az elkövetkező évek technikai fejlődése számára. A tudományos kutatás koordinálásánál kivételes jelentőségűek a kutatási alapirányok (osznovnie napravlenyije isszledovanyija)." L.A. Arcimovics akadémikus, az Akadémia fizikai és matematikai osztályának titkára kiemelte, hogy a kutatások országos koordinációja és szervezése tekintetében még komoly hiányosságok állanak fenn. Ezek többek között megmutatkoznak abban, hogy az anyagi eszközöket nem ritkán az orosz szólásmondásnak megfelelően a "Minden hugocskámnak egy-egy fülbevalót 1." elve alapján osztják el, s nem összpontosítják kellően a legaktuálisabb feladatokra. Továbbikulcskérdés a tudomány о s káderképzés és káderutánpótlás. Ebben a vonatkozásban Arcimovics akadémikus a tanácskozás több más hozzászólójához hasonlóan kifejtette, hogy a tudományos képzés területén is egyesíteni kell a tanítást a munkával. Ez kettőt jelent: egyrészt azt, hogy a tudományos kutatóintézetekben tudományos képzésnek kell folynia, másrészt az egyetemeken és főiskolákon ki kell épiteni a kutatómunkát. Arcimovics kifejtette, hogy mivel a kutatóintézetekben a munkafeltételek sokkal jobbak a kutatás számára, tehát a legmagasabb minősítésű és legkiválóbb tudósok elmennek az egyetemekről és főiskolákról, ami 49
