Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

4. szám - Szemle

Viszont ezek az igények - érthető módon - az aránylag fejlettebb uj afrikai államok vezetőrétegében sem mindig kellőképpen tudatosak. 1960. december 26-tól 21-ig a nigériai Ibadanban ülésezett a Nyugat-AfrikaiTudományos Társulat (West Afrlcan Tudományos Társulat (West African Science Association), amelyet Ghana, Nigéria és Sierra Leone tudományos társulatai alapítottak, de nyitva áll csatlakozás céljából az öszszes nyugatafrikai tudományos dolgozók, ill. társulataik számára. Az értekezleten elhatározták, hogy tudományos és gazdasági tanácsadó testületet állítanak fel, amelynek feladata, hogy a kormányzatokat ésszerű befektetésekre sarkallja. Az elnyert függetlenség első lázában ugyanis egyes kormányok ugylátszik hajlamosakpompázatosfővárosi hivatali negyedek felépítésére és más látványos teljesítményekre fordítani a rendelkezésreállószerényanyagi eszközöket, s kevésbé gondolnak a cece-légy visszaszorításához szükséges kutatásokra, a trópusi gyártástechnológia kutatási igényeire és más effélékre. "Irodaházak és tetszetős kormányzatiépületek nem hoznak megoldást. Ezeknek is megvan az értékük, de fennáll a gyanú, hogy sokszor csak a Parkinson-féle törvény érvényessége mellett tesznek tanúságot - márpedig ezek az országok nem engedhetik meg maguknak a Parkinson-féle törvény luxusát. "A Nigériai Tudományos Társulat máris a legnagyçbb energiával igyekszik meggyőzni a frissen felszabadult ország összes politikai köreit arról, hogy a gazdasági haladást csak a technológia előbbrevitelével lehet biztosítani. AZ AFRIKAI NYELVEK ÉS AZ AFRIKA-KUTATÁS Rendkívül nagyok a nyelvi nehézségek is. Igaz, az analfabetizmus leküzdésével kapcsolatban a Szovjetunió tudománya példát mutatott arra, hogyan lehet egészen rövid idő alatt ábécét, irást, nyelvtant teremteni olyan népek számára, amelyek ezt sohasem ismerték. Ámde ne felejtsük el, hogy e tevékenység mögött egyrészt egy szocialista állam hatalmas központosított ereje állott, másrészt az egész munka az évszázados multu, nagy orosz kultura talajáról indult ki. Afrika sok, részben igen apró, egymástól élesen elhatárolt területre oszlik, továbbá nincs is sehol a földrészen semmiféle nagyobb terjedelmű és magas kulturáju tudományos bázis. Sok afrikai nyelv még soha tudományos vizsgálat tárgyát nem képezte, vagy vizsgálata "misszionárius-szótárak" összeállítására szorítkozott, amely francia, angol vagy más fonetika szerint próbálta visszaadni a leggyakrabban használatos szavak csengését, de nem teremtett használható ábécét. Sok más afrikai nyelvet - történeti okokból - régi arab Írással irnak, márpedig ez (a megfelelő magánhangzójelölések hiánya miatt) teljesen alkalmatlan erre a célra - a nyomtatási nehézségekről nem is szólva. Most, amikor a legkülönbözött afrikai anyanyelvű főiskolások ezrei tanulnak a szocialista tábor országainak egyetemein, egészen uj lehetőségek nyílnak arra, hogy ezen a téren is segítséget kaphasson Afrika. Hiszen ugyanakkor, amikor ezek a diákok rendszeres nyelvi oktatásban részesülnek a megfelelő európai nyelvből mód nyilik arra is, hogy a nyelvészek gyakorlatilag elsajátítsák az egyes afrikai nyelveket és tanulmány tárgyává tegyék őket. Az afrikanisztikának a szocialista országokban végbemenő fejlődésével kapcsolatban Tájékoztatónkban már megemlékeztünk a moszkvai Afrika-Intézet felállításáról (1961. 1-2. sz., 87. p.).Csehszlovákiában'is foglalkoznak az afrikai vonatkozású nyelvi és egyéb kutatások összpontosításának gondolatával. Egy legutóbbi kimutatás szerint a csehszlovák egyetemeken és főiskolákon többek között jelentős számú kon-Н-/ gói, ghanai, zanzibari, becsuánaföldi stb. diák tanul. ' +/ Science in West Africa. (A tudomány Nyugat-Afrikában. ) = Nature (London), 1961. ápr. 1., 1-2.p. -Н-/ Zarubezsniesztudenti vCsehszlovakii. (Külföldi diákok Csehszlovákiában.) = JUNESZKO Informa cionnüj Bjulleten (Paris), 1961. 95.no. 7-8.p. 29