Tudományszervezési Tájékoztató, 1961
4. szám - Szemle
Természetesen nem térhetünk itt ki e tanácskozás reszletes ismertetésére és hatalmas anyagának beható megtárgyalására, ami elsősorban a közgazdaságtudományi folyóiratok feladata, de ki kell emelnünk legfontosabb tervezéselméleti megállapításait és azoknak kutatástervezési vonatkozásait. A szovjet népgazdasági tervezés eddigi szakaszos - általában ötéves szakaszokat felölelő - módszerének a felmutatott óriási eredmények mellett volt bizonyos hiányossága is, amelynek kihatásai idbvel mindinkább érezhetővé váltak. Ez a hiányosság abban állott, hogy ahogy a tervszerű munka egy-egy ötéves terven belül előrehaladt, mindinkább megrövidült a terv perspektívája: a harmadik tervévben például már csak két további évre terjedt ki a gazdasági intézkedések távlata, a negyedik tervévben már csak egy további évre voltak előirányozva a teendők, s az utolsó tervévben némileg "rövidlélekzetüvé" vált a gazdasági tevékenység. Az uj ötéves tervre való áttérés ennek folytán mindig valamelyes zökkenéssel járt - a népgazdasági fejlődés lényegileg szakadatlan folyamatával ellentétben álló "újrakezdést" jelentett. Minél nagyobbarányu, minél távlatosabb vállalkozásokra tért át a szovjet népgazdaság, annál inkább érezhetővé vált, hogy a szakaszos tervezés önmagában véve nem elegendő. Bizonyos könnyebbséget jelentett a távlati tervezés széleskörübevezetése, ámde a távlati tervek szükségképpen sokkal kevésbé részletes utmutatást nyújtanak, mint a rövidebb lejáratú szakaszos tervek és ha enyhítenek is a helyzeten, azért mégis megmarad Í folyó tervvégrehajtás perspektivájának egy-egy szakaszos terven belüli fokozatos megrövidülése és az "újrakezdés" zökkenője. A FOLYAMATOS TERVEZÉS BEVEZETÉSE Дрпек kiküszöbölésére a tanácskozás ajánlásai az ötéves tervek bevált rendszereneK magátólértetődő megtartása mellett annak a folyamatos tervezés révén való tökéletesbitését javasolják. Ez annyit jelent, hogy ahogy a tervvégrehajtás időbelileg előrehalad, ugy kell folyamatosan előrehaladnia a tervezésnek is: ha 1961-ben az 1966-ig terjedő időszakra szóló terv állott rendelkezésre, akkor 196b-ben már 1967-ig kell tervszerűen előirányozni a munkákat, 1963-ban 1968-ig kell terjedni a tervnek -s iey tovább. A folyamatos tervezés nagyjelentőségű és a tervezési technika számos ágában valósággal forradalmi változásokat kiváltó követelménye természetesen nem a mostani tanácskozáson merült fel először. Az egész kérdés már régóta érlelődött, sót bizonyos vonatkozásokban már korábban is alkalmazták a szovjet népgazdaságban a folyamatos tervezés elvét, illetve előkészítették a folyamatos tervezésre való áttérést. Ámde bizonyos tekintetben mégis fordulópontot jelentett ez a tanácskozás, mert ajánlásaival n ap i r e n d г e került a folyamatosság átfogó érvényesítése a szovjet népgazdasági tervezésben. Ennek természetesen messzemenő kihatásai vasnak а к u t a t á s t e r v e z é s r e is. Éspedig nemcsak azért, mert ez a legszorosabb kapcsolatban áll a népgazdasági tervezéssel, s az ÁBTKK a Szovjetunió Állami Tazdasági Bizottságával és Tervbizottságával karöltve dolgozza ki tervjavaslatait, a tudományos kutatómunkák finanszírozásának éves és távlati terveit, velük egyezteti a kutatási beruházások terveit stb. + A folyamatos tervezésnek ezenkívül is különleges jelentősége van a tudományos kutatások területén. Hiszen itt a dolgoktermészeténél fogva úgyszólván minden nagyobb kutatóvállalkozás eredményei csak évek során érnek meg, a terv-perspektiva megrövidülése általában sokkal súlyosabban befolyásolja a folyó munkák minőségét, mint a termelési ágazatokban, a kutatókádereknek bizonyos speciális feladatokra való beállitása vagy átállítása többnyire sokkal hosszabb előkészületet igényel - lés igy tovább. + Lásd: Tájékoztató, 1961. 3.sz. 15-16.p. 13
