Tudományszervezési Tájékoztató, 1961
4. szám - Szemle
Az uj szovjet állami kutatási terv a maga imént emiitett hármas tagozódásában, amelyről a szovjet dolgozók első össz-szövetségi tanácskozásáról szóló beszámolónkban bővebben is szó esik, folyó és távla ti jellegű tervfejezeteket fog egyesiteni. E terv felépítésének részletei azonban még nem ismeretesek - Kosziginminiszterelnökhelyettes bejelentése szerint még megvitatást igényelnek - s nem ismeretes az sem, hogy az eddigi felső szintű kutatási tervek súlyponti, vagyis csak a tudománypolitikailag és különösen népgazdasági tekintetben legfontosabb kutatási feladatokat felölelő szerkezeti megoldásával szemben az uj állami terv milyen részletességgel terjeszkedik majd ki az egyetemes kutatótevékenység különböző szektoraira. Hogy az eddigi felső szintű terveknél szélesebbkörü és részletesebb irányítást fog nyújtani, az már az SzKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa által hozott határozatból is következik, amely szerint az ÁBTK tervjavaslatainak az összes országos kutatómunkákra kiterjedő és a népgazdaság minden ágának fejlesztését szem előtt tartó tervjavaslatokat kell kidolgoznia. + A SZOVJET NÉPGAZDASÁGI TERVEZÉS ÚJ MÓDSZEREI ÉS KIHATÁSUK A KUTATÁSTERVEZÉSRE Ha az eddigiekben többször rá is mutattunk arra, hogy a kutatótevékenység tervszerű irányításának metodikája bizonyos vonatkozásokban eltér a népgazdasági tervezés metodikájától, azért általábanvéve persze mégis az a helyzet, hogy a népgazdasági tervezés módszereinek fejlődése döntően kihat a kutatástervezés módszereire. Ez különösen erősen megmutatkozik most, amikor a Szovjetunió népgazdasági tervezésének módszertanában rendkívül jelentős, rohamos tempójú fejlődés megy végbe. Ez év márciusában Moszkvában a Szovjetunió Állami Gazdasági Tanácsa Közgazdaságtudományi Intézetének rendezésében nagyszabású tanácskozást tartottak a népgazdasági tervezés tökéletesbitésének kérdéseiről. Ennek az értekezletnek a megtartását a Szovjetunió Állami Gazdasági Bizottságának kollégiuma rendelte el az SzKP Központi Bizottsága 1960. évi juliusi plénumának határozata értelmében, s előkészítésében résztvettek a szovjet népgazdaság összes vezető szervei. + + A tanácsokás központi témáját a népgazdasági tervezés módszertanának három nagyfontosságú és aktuális kérdése alkotta, amelynek igen komoly kihatásai vannak a kutatástervezés metodikájára is: l/a folyamatos tervezés módszerének bevezetése; 2/az ágazati tervezésnek a t e r ül e t i (regionális) tervezéssel való kiegészítése; 3/ a tervezési mutatószámok rendszerének messzemenő fejlesztése. + Lásd: Tájékoztató, 1961. 3. sz. 15. pl. ++ A Szovjetunió Állami Tervbizottságának hivatalos folyóirata ezévi májusi számának nagyrészét a tanácskozás ismertetésének szenteli és itteni beszámolónk a közlésen alapszik: Na povesztke dnja - nazrevsie voproszi szoversensztvovanija planirovanija. (Napirenden a tervezés tökéletesbitésének kérdései.) Szoversensztvovaty pokazateli goszudarsztvennogo plana. (Tökéletesbiteni kell az állami terv mutatószámait.) Osznovnüe problemü planirovanija kompleksznogo razvitija hozjajsztva ekonomicseszkih rajonov. (A gazdasági régiók komplex gazdaságfejlesztése tervezésének alapproblémái.) Govorjat ucsesztniki szovescsanija. (A tanácskozás résztvevőiíbeszélnek.) Rekomendacii szovescsanija. Po voproszam neprerüvnoszti vplanirovanij i szoversensztvovanii pokazatelej goszudarsztvennogo plana. Po ulucsseniju planirovanija kompleksznogo razvitija hozjajsztva ékonomicseszkihrajovon. (A tanácskozás ajánlásai: A tervezés folyamatosságának és az állami terv mutatószámai tökéletesbitésének kérdésében. A gazdasági régiók komplex gazdaságfejlesztése tervezésének megjavításáról.) = Planovoje Hozjajsztvo (Moszkva), 1961. 5. no. 1-40. p. 12
