Tudományszervezési Tájékoztató, 1961
4. szám - Szemle
Ez egyáltalán nem jogosulatlankérdésfeltevés, noha a kutatási kategóriák határai természetesen nem élesek, sót egyenest szükségszerű, hogy alapkutatások alkalmazott kutatásokba és alkalmazott kutatások fejlesztési kutatásokba menjenek át, s egy-egy konkrét kutatómunkajellege menetközben is megváltozhatik, például olykor még egy fejlesztési jellegűnek vélt kutatási feladat megoldása is menetközben olyan akadályokba ütközhetik, amelyeknek elhárítása egyenest alapkutatási jellegű problémákat vet fel. Általábanvé ve azonban a helyzet mégis az, hogy a kutatómunkák kategorizálhatók és kategóriánként eltérő tervezési problémákat vetnek fel: az alapkutatások esetében döntő szerep jut a hosszúlejáratú, távlati tervezésnek, mig a fejlesztési kutatások esetében a termelési apparátus ad hoc felmerülő, egészen speciális szükségleteinek gyorg fedezésén van a fő hangsúly, az alkalmazott és fejlesztési kutatások esetében olyan természetű gazdasági megfontolások is közrejátszanak, amelyek alapkutatások esetében csak korlátolt mértékben vagy egyáltalán nem alkalmazhatók - és igy tovább. Svaiéban, mint a szovjet tudományos dolgozók első össz-szövetségi tanácskozásának tájékoztatónk más helyén közölt ismertetéséből kitűnik, a szovjet kutatás uj állami terve a kutatási kategóriák eltérő tervezési jellegzetességeinek megfelelően hármas tagozásu lesz. Felmerült a szovjet vitában az is, hogy a kutatómunkáknak alapkutatási, alkalmazott kutatási és fejlesztési jellegük szerint való kategorizálását nem kellene-e a tervezésen túlmenően a kutatások szervezetében is olyanformán érvényrejuttatni, hogy az egyes kutatóintézetek profiljának meghatározása ilyen alapon történjék, vagyis kijelöljék, hogy mely intézetek hivatottak alapkutatásokkal és melyek alkalmazott, ill. fejlesztési kutatásokkal foglalkozni. Ez a javaslat igen éles bírálatot váltott ki, mert pontosan ellentétes a szovjet kutatástervezés egyik éppen most igen erősen kibontakozó irányzatával. A cél ugyanis nem az alapkutatás és a fejlesztés minél nagyobbmérvü intézményes elkülönítése, henem éppen ellenkezőleg az, hogy még ott is,ahol - mint a nagy gyári kutatólaboratóriumokban, szakmai kutatóintézetekben - a dolgok természeténél fogva túlnyomóan alkalmazott, ill. fejlesztési kutatások folynak, az alapkutatás is gyökeret verjen. S amikor most a Szovjetunió Tudományos Akadémiája átadja intézeteinek egy részét a különböző termelési ágazatoknak, a kiválasztásnál nem az az irányadó, hogy a szóbanforgó intézetek milyen mértékben foglalkoztak eddig alapkutatási vagy alkalmazott kutatási és fejlesztési feladatok megoldásával, hanem az, hogy tematikájuk mennyire szorosan kapcsolódik egy-egy termelési ágazat kérdéseihez. + A szovjet kutatásszervezési megfontolásoknál - igy, mint láttuk, a koordinációs kérdések megoldásánál is - a kutatómunkák t e m a t i к u s , vagyis f e 1 a d a t о к és problémák szerinti csoportos összefüggései a döntők. A kutatási szintek vagy kategóriák (alapkutatás, alkalmazott kutatás, fejlesztés) megkülönböztetésénekelsősorbantervezési szempontból van jelentőségük, bár persze szervezetileg is érvényrejutnak annyiban, hogy a dolgok természeténél fogva ágazati kutatóintézményekben viszonylag kevesebb alapkutatás fog folyni, mint akadémiai vagy felsőoktatási kutatóintézményekben, de az alapkutatásoknak az alkalmazott és fejlesztési kutatásoktól való szervezeti elkülönítése egyáltalában nem cél. A tematikus összefüggések érvényesítése viszont persze nemcsak szervezési, hanem tervezési sikon is rendkívüli fontos. Mint Koszigin miniszterelnökhelyettes már idézett beszédében kifejtette, a tervbevett tudományos kutatásokat feladatonként vé g i g к e 11 tervezni, éspedig a tetszőleges, akár alapkutatási szintű munkák megkezdésétőlaz eredményeknek a népgazdaságba való bevezetésig. Ez a végigfutó feladattervezés tulajdonképpen uj fejlemény, mert ennek a rendkívül ésszerű tervezési követelménynek az érvényesítése tágabb keretek közt csak azóta vált lehetségessé, amióta a folyó kutatási tervekhez mindenkor t á vl a t i tervek is csatlakoznak. Lásd: Tájékoztató, 1961. 3. sz. , 13. p. 11
