Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

3. szám - Szemle

igen valószínű, hogy a fordítógépek üzemszerű teljesítménye már kezdetben is el fogja érni a napi 50-100 ivet, sőt lehet, hogy ennek sokszorosát.

S ezek a fordítások ha nem is stiláris remekművek, de tudományos óéira kifogástalanul használható dokumentációk képét nyújtják már ma is. Az alábbiakban - mint már mondottuk - Mihajlovnak a VINITI működéséről szóló beszámolóját, valamint Waldo és de Backer gépi dokumentáló rendszerének ismertetését közöljük kivonatos fordításban. A SZOVJETUNIÓ TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁJA ÖSSZ-SZÖVETSÉGI TUDOMÁNYOS ÉS.MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÁSI INTÉZETE (VINITI) MŰKÖDÉSÉRŐL ++ / (Részletek A. I. Mihajlov beszámolójából) ' A tudomány és a technika gyors fejlődését manapság csak jól szervezett tájékoztatási szolgálat biztosithatja. A tudományos és műszaki gondolkodás haladása a tudásanyag végtelen sok szakterület közti megoszlását vonta maga után. Ugyanakkor egy szakkutató, vagy egy kutatócsoport számára ma már gyakorlatilag lehetetlen akár csak a legszűkebb szakterületét érintő összes közlemények elolvasása. Mint Bernai professzor, a nagynevű angol tudós irta: "Számos területen lényegében elértük azt az állapotot, hogy könnyebb egy uj tényt kideríteni, vagy egy uj elméletet felépíteni, mint megállapítani, hogy -H-f-/ nem fedezték-e fel, vagy nem mutatták-e ki ugyanazt már korábban is. ' A tudományos fejlődés mai szintjén gyakran előfordul, hogy egy és ugyanazon probléma tanulmányozásával egyidőben több országban több intézmény foglalkozik. Igy a tudomány és technika sok kérdése válnék rövidebb idő alatt megoldhatóvá egy mindent felölelő, rendszeres dokumentációs szolgálat révén. Ez a szükséglet számos dokumentációs kiadvány megjelentetésére vezetett; ezek közé tartoznak a referáló (kivonatoló) folyóiratok, melyek tömör összefoglalását adják a szakirodalomban tárgyalt problémáknak. A Szovjetunióban már a forradalmat követő legelső években jelentős figyelmet fordítottak a tudományos és műszaki tájékoztatásra. Még tartott a polgárháború, amikor 1920 januárjában - az akkori időkhöz képest viszonylag nagy, kétezres példányszámban megindult a" Jelentések a köztársaságban folyó tudományos és műszaki munkákról" cimü időszaki kiadvány, amelyet később egész sereg más publikáció követett, tájékoztatást nyújtva a szovjet, valamint külföldi tudományos és műszaki irodalomról. Ezeket a kiadványokat különféle kiadóvállalatok, könyvtárak és tájékoztatási szakközpontok készítették, de - mint a legtöbb más országban -, ekkor még a Szovjetunióban sem volt központosított dokumentációs szolgálat. Márpedig csak egy, a referáló folyóiratok kiadására berendezett központ képes többé-kevésbé teljesen megbirkózni az idevágó feladatokkal, mert csak ilyen központnak lehetnek meg az eszközei a sokféle forrásmunkában szétszórtan található +/ Egy angol becslés szerint az Üzemszerű gépi forditás költsége eleinte 1000 szavanként 2 shilling, azaz nyomtatott ivenként kb. 60 forint lesz. Lásd: LIEBESNY, Felix: The économies of translation. /А forditás gazdaságtana./= Aslib Proceedings (London), 1958. 5. no. 115-125. p. ++/ MIHAJLOV, A.I. : On the functioning of the All-Union Institute for Scientific and Technical Information of the USSR Academy of Sciences. /А Szovjet Tudományos Akadémia Össz-szövetségi Tudományos és Technikai Intézetének működéséről./ ICSI, 1. 511-521. p. - Közleményünk az eredeti beszámoló kivonatos fordítását tartalmazza. +++•/ BERNAL, John, D. : Science in History. /Tudomány a történelemben. / London, 1954. Watts. Orosz fordítása: Moszkva, 1956. Az idézet az orosz fordításhoz irt kiegészítések közt szerepel: 681. p. 54