Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

1-2. szám - Szemle

f SZEMLE A TUDOMÁNYOS ÉS TECHNIKAI SZAKEMBERUTÁNPÓTLÁS, MINT A TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI TERVEZÉS EGYIK SÚLYPONTI KÉRDÉSE Uj szovjet módszerek a s z ak e mb e r s z ük s é g 1 e t távlati tervezésében A probléma ujkeletü irodalma a Szovjetunióban és a fejlett tőkés országokban A tudományos kutatások, elsősorban a nagylétszámu magasképzettségü tudományos specialistát igénylő természettudományos és technikai kutatások terjedelmének és közvetlen gazdasági jelentőségének rohamos megnövekedése az utolsó másfél-két évtizedben világszerte nehéz helyzetet teremtett a tudományos és technikai szakemberszükséglet fedezése terén. Az atomfizika, az elektronika, az ujtipusu híradástechnika, az automatizáció, a műanyagkémia, az izotópok egyre szerteágazóbb biológiai és technikai alkalmazása, az antibiotikumok farmakológiája és megannyi más, korábban nem is létezett kutatási irányzat, előre nem látott módon a szakemberek tízezreit vagy százezreit vonta el a"klasszikus" kutatási irányoktól, ugyanakkor pedig újfajta szakemberszükségletet hozott létre az ipari, mezőgazdasági, közegészségügyi stb. gyakorlat megfelelő ágaiban. Ilyen körülmények között a szakemberutánpótlás problémája a tudományos kutatások tervezésének - sőt egyáltalán mindenféle társadalmi és gazdasági tervezésnek - egyik súlyponti kérdésévé vált. A Szovjetunió a maga egyedülálló tervezési tapasztalataival nagy tudományos apparátust mozgósított a szakemberszükséglet távlati tervezésével kapcsolatos elméleti és módszertani problémák megoldására. A nyugati kutatástervezési szakirodalomban is egyre-másra jelennek meg a "scientific manpower" (tudományos munkaerő) problematikájával foglalkozó nagyterjedelmü szakmunkák, statisztikai elemzések, kongresszusi és bizottsági jelentések, stb., amelyekben azonban jellemző módon ma már refrénszerüen visszatér az a panasz, hogy a Szovjetunió mennyire "előreugrott" a tudományos és technikai szakemberképzés ill. utánpótlás megszervezése terén, s hogy itt is a szovjet "rakétatechnika" érvényesül. A téma egész nemzetközi irodalmában kiemelkedő jelentőségű V. Je. Komarov-nak a Szovjetunió Tudományos Akadémiája kiadásában a közelmúltban megjelent átfogó müve, amely a tudományos és technikai szakemberképzés gazdasági alapjait tárgyalja, különös tekintettel a nemzetgazdaság szakemberszükségletének meghatározására. E mű tartalmi beosztása, amely jó áttekintést nyújt egész tematikájáról is, a következő: I. fejezet. A szakemberek helye és szerepe a társadalmi termelésben. (Részletes statisztikákkal a Szovjetunió középfokú és felsőfokú képzettséggel rendelkező szakemberállományának történeti kialakulásáról és szakmai megoszlásáról). +/KOMAROV, V. E. : Ékonomicseszkie osznovü podgotovki szpecialisztov dija naro'dnogo hozjajsztva. (A nemzetgazdaság számára való szakemberképzés gazdasági alapjai. ) Moszkva, 1959. Izdatel'sztvo Akademii Nauk SzSzSzR. 206 p. - MTA. 9