Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

3. szám - Szemle

A Hejlungcsiang-területi egyesitett kutatómunkában a szovjet elvtársak négy év óta velünk, kinai kutatókkal együtt kúsztak a hegyekre, keltek át a vízfolyásokon, jóban-rosszban velünk voltak, önzetlenül dolgoztak. Közösen megvizsgáltuk az egész Hejlungcsiang folyó medencéjét, megmásztuk a Kis- és NagyHszingan hegyet, a Laojelinget, a Csangkuangcajlinget, a Csangpajsant és a többit: több, mint 400 000 négyzetkilométernyi hegyvidéket, feltártunk háromszáz-egynéhány különféle ásványkincs-lelőhelyet, megállapítottuk a hatalmas földterület talajrétegződését, talajvíz-mozgását, tisztáztuk a talajszerkezet megjavításának és a talajmüvelésnek összes szükséges módozatait. A vizienergia kiaknázása szempontjából feltérképeztük az Arguna folyót és felvázoltuk a Hejlungcsiang folyón létesitendő nagyméretű víztároló gátjainak tervét, alaposan megvitattuk a Hejlungcsiang folyó vizienergiájának fokozatos kiaknázásáról és áramszolgáltatási hálózatának kiépítéséről szóló tervezetet. A Párt vezetésével a Hejlungcsiang medencéje a közeljövőben nehézipari súlypontú, mammutvállalat-szerüen felépített, teljesen ipari jellegű gabonatermelő bázissá fog válni, úgyhogy a folyó az Elektromos Sárkány Folyama, az északi sikság pedig Nagy Északi Magtár lesz. A kinai és szovjet tudományos dolgozók éppen jelenleg tanulmányozzák és terjesztik elő a hejlungcsiangi természeti kincsek felkutatásának távlati tervét. Kina és a Szovjetunió nagy közös kutatóvállalkozása, amely feltárta és gazdaságilag kiaknázhatóvá tette a Hejlungcsiang medencéjét, csak ma, a szocialista rendszerben jöhetett létre. Ez is világosan bizonyítja a szocialista rendszer magasrendűségét. Kina és a Szovjetunió tudósainak közös munkájában maradéktalanul testetöltött a kommunizmus, az internacionalizmus egyetértő szelleme, a kinai és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága. TERVSZERŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ÓCEÁNI ZOOLOGIAI KUTATÁSBAN*/ 1957. májusától 1960. februárjáig a Kinai Tudományos Akadémia Óceánkutató Intézete és a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Zoológiai Intézete kinai-szovjet kutatócsoportot szervezett, amely a Sárga-tenger, a Pohaj-öböl és a Hajnantao szigetének partjain hatalmas tudományos adattömeget gyűjtött a partmenti övezet állatvilágának egész rendszeréről, életkörülményeiről, és megvetette Kinában az óceáni állatvilág feltárására irányuló tudományos kutatómunka alapjait. e E munka főbb eredményei a következők voltak: 1. Igen sok uj óceáni állatfajtát találtunk. (Az egyes fajok és jellemzőik rendszertani elemzése után egyébként mindig megvizsgáltuk az illető állatok esetleges halászatával járó hasznot, fontosnak tartottuk tudományos munkánk és a termelés szoros kapcsolatát.) 2. Statisztikai táblázatokat készítettünk a partvidéki övezet állatvilágának életkörülményeiről, megoszlásukról és mennyiségükről, ami termelési szempontból is fontos volt, de igen értékes elméleti következtetéseket vonhatott le belőle a zoológia is. 3. Megvizsgáltuk a különféle tengereket az óceáni állatvilág megoszlása szempontjából, s arra a megállapításra jutottunk, hogy Japán és a Hajnatao környéki tengerrész egészen különálló "tartománya" az Indiai és a Csendes-óceánnak, legalábbis ami az állatvilágukat illeti. 4. Széleskörű vizsgálódásokat folytattunk a trópusi, mérsékelt égövi és északi sarvkidékl állatföldrajzi adottságok összehasonlítására, ami nagymértékben gazdagította a sark+/ CSANG Hszi: Csin mi ti ho со - cseng cse ti pang csu. Csüng szu haj jang tung vu kao csa ho со szan nien ti cseng csiu. (Szoros együttműködés - baráti támogatás. Kina és a Szovjetunió hároméves együttműködése az óceáni állatvilág kutatásában.) = Koszüe Tongpao (Peking), 1960. március, 67-68.p. 43