Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

1-2. szám - Tartalomjegyzék

dátlanul szoros és közvetlen kölcsönhatás alakult ki a termelomunka és a tudományos kutatás között: a termelés problémái mindjárt kutatási problémák alakját öltötték magukra, a kutatótevékenység pedig a társadalmi termelőtevékenység szerves részévé lett. A tudománynak és a termelésnek ilyen egysége csak a szocialista társadalomban valósulhat meg. Ebben a tekintetben csakis a szocializmust épitő országok hasznosithatják a Szovjetunió tapasztalatait, s tanulhatnak egymástól abban, hogy a szocialista tudományfejlesztés szovjet vivmányai miként alkalmazhatók az általábanvéve szerényebb anyagi eszközökkel rendelkező és a fejlődésben még nem ennyire előrehaladott népi demokráciák viszonyai között. A többi népi demokráciával való testvéri viszonyunkon és a szocialista tábor egészének tudományos haladásában való közvetlen érdekeltségünkön felül ez is indokolja, hogy Tájékoztatónkban a szovjet tudományos eredmények mellett különös gondot forditunk a testvéri népi demokráciák tudományos fejlődésének nyilvántartására és ismertetésére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak a szocialista tábor tudományos életére korlátozódhatnék érdeklődésünk. Ne felejtsük el, hogy a kapitalista államokban - elsősorban az iparilag legfejlettebb tőkés országokban, igy különösen az Egyesült Államokban és Nagybritanniában, de Franciaországban, Nyugat-Németországban, Svájcban, Hollandiában, a skandináv államokban, Kanadában, Japánban és egyebütt, hatalmas, nagymultu és sok tekintetben a legkorszerűbben felszerelt tudományos kutatóapparátus működik. Sőt éppen a legnagyobb nemzetközi kapitalista monopóliumok évtizedek óta rendkivüli erőfeszítéseket tettek a kutatástervezés, kutatásigazgatás és kutatásszervezés módszereinek saját ipari kutatásukban való kifejlesztésére, s ezen a téren igen számottevő sikereket értek el. A kapitalizmusban ugyan anarchia van a piacon, de rend van az üzemen belül, s a modern ipari nagyüzem rendjéhez teljes mértékben hozzátartozik a nagyarányú, tervszerű, bőséges anyagi eszközökkel ellátott tudományos kutatómunka. Nem véletlen, hogy az utóbbi évtizedek nagy tudományos felfedezéseinek és találmányainak egész sora a kapitalista államokban sem holmi "magántudósi" tevékenység eredményeként, hanem a monopolkapitalista nagyvállalatok óriási anyagi eszközöket és a tudományos kutatóintézetek egész hálózatát mozgósitó, kitűnően megszervezett és szigorúan tervszerű kutatótevékenységének keretében jött létre. Ezenfelül pedig a második világháború óta - s nem kis mértékben a szovjet példa hatására, sőt egyenest a Szovjetunióval való verseny céljából - a vezető imperialista hatalmak, élükön az Egyesült Államokkal, egészen nagymértékben kifejlesztették a tudományos kutatás állami irányitáI sát, s ha ez éppen döntő szektoraiban - például az atomkutatás területén - távolról sem a békés tudományos versengés céljait szolgálja, hanem elsősorban a háborúra való felkészülés szolgálatában áll, ez mitsem változtat azon, hogy ennek a fajta kutatásirányitásnak a tényeit is ismernünk és tanulmányoznunk kell. Dokumentációnk bizonyos mértékig kiterjed a nemzetközi tudományos együttműködés összes formáira, különösen a nagy nemzetközi tudományos központok és szervezetek tevékenységére. Hogy a nemzetközi tudományos együttműködésnek milyen nagy jelentősége van a békéért folytatott harcban, az nem szorul külön bizonyításra, hiszen köztudomásu, hogy a béke harcos híveinek és szószólóinak keretében milyen gyakran hallatják szavukat a nemzetközi tudományos élet kimagasló posztjain álló tudósok - akár a szocializmus, akár a kapitalizmus világában élnek. Nem hiányozhatnak dokumentációnkból a gyarmati sorból felszabadult vagy felszabadulófélben lévő és társadalmi-gazdasági fejlődésükben érthetően visszamaradt országok tudományos kutatásának kérdései sem. Számos olvasónk alighanem csak Tájékoztatónk e számából értesül majd olyan eseményekről, mint a Ghanai Tudományos Akadémia megalakulása, vagy Rhodesiának és Nyaszaföldnek a középafrikai tudomány helyzetét tárgyaló kongresszusa. Ámde ha a nemzetközi tudományos élet és a nemzetközi tudománypolitika kérdései, sőt általában a tudomány összes világproblémái vissza is tükröződnek a tudományos kutatás tervezésének, szervezésének és igazgatásának nemzetközi irodalmában, azért Tájékoztatónk természetesen mégsem vállalkozhat mindezen 7