Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

3. szám - Szemle

Az akadémiai hálózat az uj létesítményeken kivül egyes más főhatóságoktól is átvett néhány intézményt, igy a Művelődés- és Müvészetügyi Minisztériumtól az Országos Művészeti Intézetet, az Állami Földtani Szolgálattól a Föld Muzeumát. Több ilyen átvétel még tárcaközi jóváhagyásra szorul. Ezzel szemben az LTA néhány intézményét más főhatóságoknak adta át. Az LTA elnöksége az akadémiai intézeti hálózat anyagi bázisának megerősítésére is törekedett. A központi beruházásokra fordítható összegek azonban nem voltak olyan magasak, mint ahogy az kívánatos lett volna. De még ezeket a beruházásokat sem lehetett mindig - nagyrészt az LTA saját hibáiból - végrehajtani. 1956-ban a központi beruházásokra rendelkezésre álló mintegy 22 millió zloty felét u.n. "különböző beruházásokra", tehát nem konkrét, hanem előkészületi, dokumentációs stb. munkákra fordították. Az ezután következő legnagyobb tételt (6 és egynegyed millió zlotyt) a Biológiai Tudományok Osztálya (II. Osztály) kapta, nagyrészt olyan beruházásokra, mint a niencki Kísérleti Biológiai Intézet. 1957-ben a II. Osztály ugyan még 6 és fél millió zlotyval szerepel, de a 8 400 000 zlotys első helyet már a Matematikai-Fizikai Kémiai és Geológiai-Földrajzi Tudományok Osztálya (III.Osztály) hódította el. A Mező- és Erdőgazdasági Tudományok Osztálya (V Osztály) az 1956. évi 2 290 000 zlotyval szemben 1957-ben már 6 250 000 zlotyt kapott beruházásokra. 1958-ban a Műszaki Tudományok Osztálya (IV.Osztály) került az élre a maga 11 millió zlotys beruházásával, a második helyet pedig az V. Osztály foglalta el (8 695 000 zloty). 1959-ben, az előző évekhez képest megnövekedett keretekből a következő sorrendben részesültek az egyes osztályok: IV. , V. , III.Osztály. A hároméves időszak alatt legnagyobb összegű beruházásban a IV.Osztály részesült (26 millió zloty). A további sorrend: V. Osztály (24 1/2 millió zloty), III. Osztály (19 1/2 millió zloty), II. Osztály (több mint 15 mi 1UÓ zloty). A többi osztály ezekhez viszonyítva csak kisösszegü beruházásban részesült. Az elnökség a rendelkezésre álló összegeket tudatosan koncentrálta igy. Az akadémiai intézeti hálózat tudományos káderekkel való ellátottsága is javulóban van. Ezt mutatja többek között az a tény, hogy az utóbbi két év folyamán csökkent a "többállásuak" száma. Mig 1958-ban az Akadémia 634 tudományos dolgozója közül csupán 169 volt akadémiai főállásban, addig 1959-ben 677 tudományos dolgozó közül már 238 vállalta főállásként akadémiai kutatási foglalatosságát. Ezek közül 160-nak az Akadémia volt a kizárólagos munkahelye. 1959-ben a hálózatban összesen 2 949 tudományos munkatárs és tudományos segédszemélyzeti dolgozó volt alkalmazva. Ebből 1 646 a kizárólagos akadémiai dolgozó. Eddig általában az volt a helyzet, hogy az Akadémia rendszerint csak mellékállásokat tudott nyújtani, most azonban kezdi felütni a fejét e gyakorlat fordítottja: akadémiai főállású dolgozók vállalnak másutt mellékállásokat. A .udományos káderfejlesztés szempontjából arra kell törekedni, hogy a többállásos helyzet mind jobban csökkenjen. Bár ezt a tudományos állásokat illetően még nem lehet megoldani, de a tudományos segédszemélyzet vonatkozásában erre már most megvannak az előfeltételek, AZ LTA KÜLFÖLDI KAPCSOLATAINAK JELENTŐSEGE A tudományos káderképzés és továbbképzés szempontjából rendkivül fontos tény az LTA tudományos együttműködése a külfölddel. Az LTA e téren szép sikereket könyvelhet el. Mig 1952-1956.között mindössze 1 463 tudományos dolgozó utazhatott külföldre (e szám kétharmada 1956-ban), addig 1957-1959. között már 3 442. 20