Tudományszervezési Tájékoztató, 1961
3. szám - Szemle
fesszor egyáltalán nem vitatja azt, hogy az ilyesmi technikailag elvben keresztülvihető, sőt még csak utópisztikusnak sem nevezi ezeket az elképzeléseket. Az egykori utópisták szivesen helyezték utópiáikat - seholsincs-országaikat - a Holdra, a Marsra, vagy más hasonló elérhetetlen és ellenőrizhetetlen helyre, Hovatovább azonban nem marad hely efféle utópiák számára - legalábbis a naprendszeren belül nem. Petrovics professzor tartózkodása tehát teljesen érthető. Rámutat viszont a kitűnő tudós arra, hogy ilyen értelemben vett "kozmikus áttelepülésre" egyelőre semmi szükség sincs. "Teljesen alaptalan valamiféle közeledő válságról beszélni a Föld lakosságának energia- és anyagellátásában - legalábbis a legközelebbi történeti korszakon belül nem lehet ilyesmiről szó. Jelenleg még csak korlátolt terjedelemben és egészen jelentéktelen mélységig kutatjuk fel és aknázzuk kl a Föld ásványkincseit; a nagy vízmedencék és az egész világóceán fenekét még meg sem vizsgáltuk. Lábunk alatt egy egész bolygó van, amelynek belsejét úgyszólván még nem is érintettük és meg sem ismertük. Ezért más bolygók anyagának kiaknázása a földi ipar ellátása céljából manapság teljesen indokolatlan volna. A hozzánk legközelebb eső égitestek ugyanabból az anyagból vannak,mint Földünk, s nincs okunk feltételezni, hogy olyan elvileg uj energia- vagy ásványforrásokra bukkanhatnánk rajtuk .amelyeknek a földi termelés anyag-és energiaellátásába való bekapcsolása megérné a ráfordításokat. Ezért nem nagyon valószínű, hogy érdemes volna a legközelebbi jövőben a Holdon vagy a bolygókon üzemeket felállítani bizonyos különösen értékes helyi ásványlelőhelyek kiaknázására. A végső döntést ebben a kérdésben azonban csak akkor hozhatjuk meg, ha már közvetlenül módunkban állt megvizsgálni más világok anyagi erőforrásait, s lehet, hogy e vizsgálat sok tekintetben módositanl fogja jelenlegi elképzeléseinket. Viszont nyilvánvaló, hogy már a legközelebbi időben érdemes lesz expedíciós településeket létrehozni a Föld és más bolygók természetes vagy mesterséges holdjain, sőt maguknak e bolygóknak a felületén is. Az ilyen bázisokon dolgozó személyzet létszámát az általuk végrehajtandó feladatok terjedelme fogja meghatározni. ... A Föld az ember gyönyörű hazája, amelynek nincs mása, mint ahogy mindenkinek csak egy hazája lehet. Igaz, más világok még szebbeknek bizonyulhatnak valamilyen sajátos, számunkra szokatlan szépség jegyében. De ezek a világok egyelőre idegenek az ember számára, s az ember földönkivüli ill. más égitesteken való életét csak az biztosithatja, ha létre tudja hozni ott a maga számára szükséges mikroklímát és A földiekhez hasonló egyéb életkörülményeket. ... A mesterségesen fenntartandó mikroklíma és a fiziko-kémiai létfeltételek e minimuma mellett figyelmet érdemel még az emberi szervezet biológiai védelme az egyes égitesteken netán előforduló Ismeretlen mikro- és makroorganizmusokkal (mikroszkopikus vagy makroszkopikus élő szervezetekkel) szemben. ... Közeledik az idő, amikor közvetlenül vizsgálat tárgyává tesszük az égitestek természetét - előbb műszerekkel, azután emberi észlelés utján. Ezért célszerű, ha felkészülünk az élet uj formáival való érintkezésre is." Ezek a sorok - hadd emlékeztessünk rá - nem valami fantasztikus regényben, még csak nem is a tudomány korlátlan lehetőségeit - az olvasók figyelmének felkeltése végett - néha kissé rikító színekkel ábrázoló ismeretterjesztő folyóiratok egyikében jelentek meg, hanem a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának közlönyéből, az űrkutatás bizonyos távlati terveit tárgyaló súlyos, komoly vezetócikkből idéztük őket. 9
