Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

3. szám - Szemle

Az Acta Astronauticán kivül még egy második nagy nemzetközi folyóirat is megjelenik most - megintcsak mindenféle nemzetiségbeli, többek között szovjet tudósok részvételével - , ti. a Planetary and Space Science, amelyet a szovjet természettudományos kutatás legjelentősebb müveinek angolnyelvü kiadója, a londoni Pergamon Press indított meg. Ugyanennek a kiadónak 1961 évi katalógusában még számos - összesen sokezer oldal terjedelmű - nemzetközi gyűjteményes asztronautikai tanulmánykötet szerepel. Másrészt persze hiba volna ugy beállitani a dolgot, mintha éppen az űrkutatás volna az a kivételes tudományterület, amelyen nem zavarják a tudományos együttműködést ugyanazok az erők, amelyek minden más területen is a békés együttélés megakadályozására törekszenek. Mint a New-York-i Science cimü folyóiratnak egy közvetlenül Gagarin hősi utja előtt megjelent cikkéből kiderül, az első szovjet űrhajós még el sem indult pályájára, amikor már az uj szovjet űrkutatási siker kilátása is elegendő volt ahhoz, hogy - a cikkiró szavaival élve - "fejfájást" okozzon Amerikában, és éles politikai vitát inditson meg afelől, vajon miféle "ellenintézkedésekre" volna szükség. Egyébként e cikk szerint Kennedy elnök tanácsadói arra a meggyőződésre jutottak, hogy semmiféle "crash program"-mal (hajrázással) nem lehet behozni a Szovjetunió rakétatechnikai előnyét, hanem az amerikai kutatás ugy csatlakozhatik fel ezen a téren a szovjet kutatáshoz, ha ott látnak neki a dolognak, ahol az "oroszok"mostani hatalmas előnyüket szerezték: az alapkutatás nagyarányú és tervszerű fejlesztésénél. Más kérdés, hogy a szovjet alapkutatás társadalmi alapját az Egyesült Államok jelenlegi kormányzatának nem lesz könnyű utánoznia... + / AZ ŰRKUTATÁS TUDOMÁNYOS ÉS GAZDASÁGI KILÁTÁSAI Sokszor felvetődik az a kérdés, hogy számithatunk-e belátható időn belül az űrkutatásnak valami egészen kézzelfogható, gyakorlati, mondjuk igy: közvetlen hasznával. Az persze nem kétes, hogy ez a kutatási ág egész emberi tudásunk és kulturánk, más szóval egész emberiségünk szempontjából olyan példátlan vívmányt jelent, ami feleslegessé tesz minden külön "hasznossági motivációt". Az is biztos, hogy azok az igények, amelyeket az űrhajózás megvalósítása a legkülönbözőbb tudományszakokba tartozó alap- és alkalmazott kutatások terén támaszt, olyan tudományos és technikai megoldásokra nyújtanak ösztönzést, amelyek a termelés számtalan területén közvetlen felhasználásra kerülhetnek (Gondoljunk itt például az űrhajózásban alkalmazásra kerülő speciális preciziós távmérési és irányítási eljárásokra, a miniatürizálásra, a nagyszilárdságú és hőálló anyagok egészen újszerű asztronautikai "normáira" stb.) De e sokoldalú közvetett haszon ellenére sincs ok arra, hogy eleve elutasitsuk az űrkutatás közvetlen tudományos és gazdasági hasznossága iránti érdeklődést. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának központi folyóirata egyik legutóbbi számában vezető he++ / lyen közli G.V.Petrovics professzor cikkét a földkörüli pályára küldhető űrhajók kutatási programjáról. ' E cikk kitér azokra a némely oldalról máris felvetődött elgondolásokra, amelyek szerint előbb-utóbb nagyobb településeket, sőt üzemeket lehetne létesíteni a Föld körül keringtethető, illetve a Holdat vagy más bolygókat megkerülő, vagy esetleg a Hold és egyes bolygók felszinére lebocsátott űrhajókon (Űrállomásokon), s ilymódon az emberiség megkísérelhetné a földönkivüli energia- és nyersanyagforrások kiaknázását. Petrovics pro+/ A few headaches: priorities for science. (Néhány fejfájás: prioritások a tudomány számára.) =Science (New York), 1961.febr.3. 317.p. ++/PETROVICS,G.V. : Koszmicseszkie korabli na orbitah szputnyikov Zemli.(Ürhiajók a Föld çnesterséges holdjainak pályáin.) = Vesztnik Akademii Nauk SzSzSzR (Moszkva), 1960. 9.no. 3-12.p. 8