Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

1-2. szám - Figyelő

A kutatás mint üzletág A fejlett tőkés országokban az ipar számára szükséges kutatómunka jelentékeny hányadát külön e célra alakult és a kutatást üzletágként folytató magánintézmények végzik. Ezek nemcsak alkalmazott és fejlesztési jellegű kutatótevékenységet folytatnak, hanem igen magas kvalifikációju tudományos munkaerőket alkalmaznak alapkutatások céljaira is. Mivel számukra a kutatás a szó szoros értelmében üzlet, tehát érthető módon igen nagy gondot fordítanak az ipar tudományos kutatás utján megoldható problémáinak kimunkálására ("ügyfélszolgálatra"), valamint saját kutatási eredményeiknek az ipar körében való értékesítésére ("eredményközlésre"), s igen figyelemreméltó módszereket alakítottak ki a termelőüzemek és a kutatólaboratóriumok közötti érintkezés kiépítésére. D.W. Hill, a Shirley Institute-nak nevezett angol textilipari kutatóvállalat részéről igen érdekes adatokat közölt e magánvállalkozás költségve-' téséről. Az adatok világosan mutatják, hogy a kutatómunka és a termelés közötti kapcsolat hatékony megszervezése milyen jelentékeny összeget emészt fel a kutatás közvetlen költségei mellett. A Shirley Institute 1956-ban összköltségeinek 18 %-át alapkutatásra, 23 %-át alkalmazott kutatásra, 24 %-át belső intézeti szolgálatokra, 5 %-át igazgatásra, 18 %-át ügyfélszolgálatra, 12 %-át eredményközlésre fordította. Az intézet félévenként állit össze adatokat ügyfeleinek kutatási szükségleteiről és igényeiről. Nagy nehézséget jelent az iparvállalatok számára kívánatos kutatási ráfordítások mértékének megállapítása. Mint Hill a tőkés gazdálkodás egyik éppen az ipari kutatás terén megnyilvánuló belső ellentmondásának önkéntelen felismerésével kifejti: akár a vállalati forgalomhoz, akár a jövedelmezőséghez , akár a munkaerőlétszámhoz mérik az iparvállalatok a kutatási ráfordítások szükségletét, a kedvezőtlen konjunktura negativ hatással lesz a kutatási kiadások alakulására, holott éppen válságok idején volna a legnagyobb szükség arra, hogy a kutatás uj lehetőségeket nyisson meg az ipar számára. - HILL, D.W.: Research as a business. (A kutatás mint üzletág. ) = Transactions of the Manchester Statistical Society. Session 1957-1958. é.n. Norbury, Lockwood. 1-23.

p. Hiányzik a név- és tárgy mutató! A brit szakkönyvtárak és tájékoztató szolgálatok szervezetének kutatóosztálya megvizsgálta, hogy milyen mértékben látják el a tudományos és műszaki konferenciák egyre szaporodó, egyre vaskosabb jelentéseit, előadásgyüjteményeit és egyéb kiadványait névés tárgymutatóval, ami egyedül biztosithatja megfelelő bibliográfiai és dokumentációs feldolgozásukat, sőt már egyszerűen kutatás céljára való felhasználásukat is. A vizsgálat eredménye az, hogy az ilyen természetű - a tudományos kutatás aktuális kérdései t szempontjából különösen nagyfontosságú - kiadványok több mint a fele mindennemű név- és tárgymutató hiányával jelenik meg. A brit nemzeti bibliográfia 1956 januárjától 1959 szeptemberéig terjedő számait átnézve kiderült, hogy az index nélküli kiadványok százalékaránya évről-évre növekszik - 1956-ban 47 %, 1957-ben 60%, 1958-ban 61 %, 1959-ben 67 %. A 100 oldalnál kisebb terjedelmű kiadványok 90 %-ából hiányzik az index. A műszaki tudományok a jelek szerint élenjáró szerepet töltenek be a könyveikhez szükséges mutatók mellőzésében. Legnagyobb volt az indexnélküliség akkor, ha a kiadványt maga a konferencia vagy a szimpózium rendezte sajtó alá, jobb volt a helyzet, ha szerkesztőség vette kezébe az ügyet, s a legkedvezőbb arányszám a szabályos kereskedelmi célzatú kiadóvállalatok gondozásában megjelent müveknél adódott. - Indexes for scientific and technical reports. (A tudományos és műszaki jelentések indexeiről.) = Nature (London), 1960. jul. 30. 372-373.p. 91