Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)
3. A tudományos publikálás és kommunikálás
Az átfutási idő előbbi definíciója valójában a látszólagos átfutási időt jelöli. Előfordul ugyanis, hogy egy folyóirat nem a rajta megjelenési dátumként feltüntetett időpontban jelenik meg ténylegesen, hanem jóval később, sőt az is, hogy az egyes folyóiratok nem is (vagy nem mindig) jelzik megjelenésük dátumát. Kézenfekvő egy kézirat folyóiratbeli tényleges átfutási idején azt az időtartamot érteni, amely alatt az információ a kézirat leadásától az olvasóig eljut, mivel minden, ez alatt történő esemény végül is a folyóirat előállításával kapcsolatos. A tényleges átfutási idő megállapításánál tehát a kézirat leadásától a folyóiratnak az olvasóhoz való eljutási idejét kell meghatároznunk, míg a látszólagos átfutási időt a folyóirat megjelenési dátumának és a cikk beérkezési időpontjának különbsége szolgáltatja. Hazai folyóiratnál további két tényleges átfutási idő lehetséges aszerint, hogy pl. hazai vagy külföldi olvasót veszünk tekintetbe. Vizsgálhatjuk továbbá az átfutási idő változását, amelyet különböző időpontokban mérünk. A mérést gyakorlatilag úgy végezzük, hogy a folyóirat egy évfolyamában meghatározzuk a kéziratnak a folyóirathoz való beérkezésének (received, re<pu, angekommen stb.) dátuma és a szám megjelenésének időpontja közötti különbséget (látszólagos átfutási idő) vagy a kéziratnak a folyóirathoz, és a folyóiratnak valamely könyvtárba való beérkezésének időtartamát pl. a „Kardex" alapján (tényleges átfutási idő). Az adatokat hisztogramban ábrázoljuk (25/a. ábra), amely megmondja, hogy pl. az illető folyóiratban 1978-ban a cikkek 20%-ának 9 hónap volt az átfutási ideje (sűrűségfüggvény), vagy pedig a függőleges tengely százalékos adatait összegezve (kumulálva) az átfutási idő eloszlásfüggvényét állítjuk elő (25/b. ábra). Ez utóbbiból megállapíthatjuk, hogy pl. 1978-ban a cikkek 86%-a 10 hónapon belül jelent meg. Az átfutási idő eloszlásfüggvénybe az 50% (médián) és a 25%, ill. 75% értékek bejelölésével, az ezekhez tartozó időtartamok leolvasásával az átfutási középidő, valamint az interkvartilis idő meghatározható (26. ábra). A tényleges átfutási idők vizsgálatára példaképpen a 27. ábrát mutatjuk be. Például a Collection of the Czechoslovak Chemical Communications esetében a folyóiraton szereplő megjelenési dátumtól a külföldi olvasóhoz érkezésig kb. ugyanannyi idő telik el, mint a folyóiratbeli látszólagos átfutási idő. Fölmerül a kérdés, ekkorák lennének-e a szállítási idők ebből a szomszédos országból, vagy pedig — ennek valószínűtlensége esetén — azt kell feltételeznünk, hogy a nyomdai átfutásokban alakult ki lényeges eltolódás, ami miatt a feltüntetett megjelenési dátum irreális. 2 3 84
