Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)

3. A tudományos publikálás és kommunikálás

mindössze 3 ország kutatói foglalják el a természettudományi folyóiratok szerkesztői és szerkesztőbizottsági helyeinek 50%-át. Ami az egyes tudományterületeket illeti, a területek nemzetközi folyóiratai szerkesztőbizottságaiban jelentősebb szerepet játszó országok rangsorát a 6. táblázat mutatja. A táblázatból leovlashatjuk, hogy kevés olyan ország van, amely pozícióját minden tudományterületen egyenlő mértékben meg tudja tartani. Hazánk a klinikai orvostudomány és a kémia nemzetközi folyóiratai szerkesztőbizottságaiban foglal el előkelő helyet. 10' 10 Egyesült Államok^'' Egyesült Királyság Franciaország^ Olaszország ^ßf > , Magyarország I ^NSzK/^ /' , Szovjetunió mj' Csehszlovákia Belgium"^'] ^^©Japán Svájci i/ Ausztria^ Hollandia — * ^vedország .engyelország Dama Lengyelország -JT+ Jf Ausztrália IzrqeVl • ind.a [^""Jugoszlávia x |NDK Dél-Afrikai Köztársaság • Románia J L 10 5 10

2 5 10

3 Publikációk száma/év 21. ábra. Egyes országok szerkesztői és publikációi számának összefüggése 14 analitikai kémiai folyóiratban. A szaggatott egyenesek a regressziós egyenes alsó és felső hibahatárát jelentik A szerkesztőbizottsági tagok kiválasztásánál minden bizonnyal számos szempont érvényesül. „Láthatóságukat" két tényező befolyásolja: 1. az illető ország publikációs produktivitása és 2. a saját tudományos tevékenységük minősége. Az ország publikációs tevékenységétől való függésre példaként bemutatjuk az analitikai kémia területén 14 nemzetközi folyóiratban az egyes országokból megjelenő közlemények számának és a szerkesztők számának összefüggését (21. ábra).

2

0 Az ábrán az adatokat dupla logaritmikus tengelyekkel továbbá a regressziós egyenest és a szórás alsó és felső határát láthatjuk. A korrelációs együttható értéke r = 0,80; az egyenes iránytangense m = 0,78. Az összefüggés tehát log N = m log P + log N

0 (26) 74