Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)

3. A tudományos publikálás és kommunikálás

tudományos eredményeknek sokszor évekig kellett várniok, míg megjelenhettek. Először ugyanis elő kellett adni a társaság valamely ülésszakán, majd meg kellett vámi, amíg a számhoz elegendő mennyiségű anyag összegyűlt. A XVII. sz. egyik legjelentősebb tudományos folyóiratában a flistoire et Me'moires-ben, amelyet az Académie Royale des Sciences adott ki, a cikkek 2-7 év alatt jelentek meg. A tudományos eredmények terjesztésében ennek következtében a levelek jelentősége változatlan maradt. Még Newton eredményeiről sem elsődlegesen a folyóiratcikkeiből szereztek tudomást. A tudós társaságok okozta nyelvi kötöttségek és a hosszú átfutási idő leküzdésére magánvállalkozásban kezdtek folyóiratok alakulni. Az elsőt a francia J. B. F. Rozier alapította, aki folyóirata létrehozásának szükségszerűségét beköszöntőjében a fenti két okkal indokolta. Noha a folyóiratok száma a XVIII. században rohamos növekedésnek indult, specializálódásukra azonban még várni kellett. A folyóiratok ekkor még a tudomány összes területeiről közöltek cikkeket. Ez alól csupán az orvosi jellegű folyóiratok képeztek kivételt. A folyóiratok szakosodása a tudós társaságok szakosodásával indult el, akik kiválva az anyaegyesületből, létrehozták saját folyóirataikat is. Ez a folyamat főként a XIX. században zajlott és a tudományos ismeretanyag növekvő mértékű felgyülemlésének, továbbá a kutatások szakosodásának volt az egyenes következménye. A későbbiek során, főként a II. világháború után a folyóiratok mellett egyéb tudományos információhordozók is kialakultak (reportok, preprintek, konferencia anyagok stb.), amelyek az egyes tudományterületeken különböző mértékű jelentőségre tettek szert. A könyvek továbbra is jelentős szerepet töltenek be a tudományban, noha a XX. században — főként a „kemény" tudományokban — jelentőségük viszonylagosan csökkent. Ezt azon is lemérhetjük, hogy pl. 1956-ban a fizikai, kémiai, élettani folyóiratcikkekben a könyvek az idézeteknek kb. 10%-át, a biológiai cikkekben az idézeteknek kb. 20%-át, a matematikai cikkekben pedig a 20% fölötti részarányát kapták. A szociológiában ez az érték kb. 50% volt.

2 4. táblázat Az idézetek százalékos megoszlása a különböző dokumentumtípusok között a természettudomány, a mérnöki tudományok és a társadalomtudományok terén

3 Típus Természet- Mérnöki Társadalomtudomány tudományok tudományok Könyvek Folyóiratok Egyéb (a reportokat is beleértve) 12 82 6 14 70 16 46 29 25 68