Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)
2. A tudomány növekedése
megjelenő publikációk közel 10%-át. A harmadik járványszakasz lezárulásával már a bibliográfiák is megjelentek. Az egyes tudományterületek analízisével tehát a determinisztikus modell segítségével megállapíthatjuk, hogy mikor jutott az illető terület a járvány állapotába, meddig tartott ez a járvány, esetleg sikerül a sebességi állandókat is meghatározni. A sztöchasztikus modell rávilágíthat a járvány belső szerkezetére, a kiváltó okokra. A járvány fázisainak azonosítása azonban meglehetősen bonyolult feladat, csak kellő körültekintéssel történhet. A járványok belső szerkezetének vizsgálatára már nem elegendők a mennyiségi módszerek, hanem a tudományágak más, kvalitatív elemzése kívánatos. A járványok kialakulása a tudomány paradigmáinak megváltozásával, az egész tudományt érintő új felfedezések megjelenésével függenek össze. 2 1,2 2 A szimbolikus logikának pl. a század első évtizedében tapasztalható járványát feltehetően B. Russell és A. N. Whitehead alapvető jelentőségű munkáinak megjelenése váltotta ki. A 20-as évek közepétől tartó járvány feltehetőleg a bécsi iskola kialakulásával, illetve Wittgenstein munkásságával állnak összefüggésben. Irodalomjegyzék a 2. fejezethez 1. D. de Solla Price, Kis tudomány - nagy tudomány. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979. 2. V. V. Nalimov, G. M. Mulcsenko, Tudománymetria. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980. 3. B. M. Manzer, The Abstract Journals 1790-1920. Origin, Development and Diffusion. Metuchen, N. J. and London, Scarecrow Press, 1977. 4. Bujdosó E., Az ISI szakirodalmi információs rendszerei az MTA Könyvtárában. Könyvtári Figyelő', 26 (1980) No. 6, 581. 5. Ch. C. Holt, W. E. Schrank, Growth of the professional literature in economics and other fields and some implications. Amer. Docum., 19 (1968) 18. 6. E. Bujdosó, L. Tóth, Industrial analytical application of particle accelerators. J. Radioanal. Chem., 59 (1980)255. 7. T. Braun, E. Bujdosó, W. S. Lyon, An analytical look at chemical publications. Anal. Chem. 52 (1980) No. 6, 617A. 8. T. Braun, S. Zsindely, Growth of scientific literature and the Bamaby Rich effect. Scientometrics, 7 (1985)529. 9. H. W. Menard, Science: Growth and Change. Harvard University Press, Cambridge, 1971. 10. W. D. Garvey, Communication: The Essence of Science. Pergamon, New York, 1979. 11. W. O. Kermack, A. G. McKendrick, Proc. Roy. Soc., A 115 (1927) 700. 12. J. Gillis, The mathematical theory of epidemics. Inferdisc. Sei. Revs., 4 (1979) 306. 13. N. T. Bailey, The Mathematical Theory of Epidemics. London - Griffin, New York - Hafner, 1957. 14. W. Goffman, V. A. Newill, Generalization of epidemic theory. Nature, 204 (1964) 225. 15. W. Goffman, Stability of epidemic process. Nature, 210 (1966) 786. 16. W. Goffman, An epidemic process in an open population. Nature, 205 (1965) 831. 61