Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)

2. A tudomány növekedése

egy tudományterület növekedése számos, nála lassúbb és gyorsabb növekedési ütemű, különböző időpontokban születő és elhaló al- és szakterületet takar. A tudomány egésze sajátos törvényszerűségeinek következtében az ezek összegeként felfogható növekedési görbe szintén exponenciális. A tudományterületek növekedése természetesen országonként is eltérő ütemű lehet. A 9. ábra mutatja például a kémiai szakirodalom növekedését egyes vezető országokban.

7 Az exponenciális növekedésnek a minden határt meghaladó feltételezése azonban ellentmondáshoz vezet. Ezt legegyszerűbben az alábbi gondolatmenettel láthatjuk be. Vegyük például az Egyesült Államok lakosságának növekedését és ugyanott a különböző képesítésekkel rendelkezők számának növekedését. Mindezek különböző ütemű exponenciális görbékkel leírható fejlődést mutatnak (10. ábra).

1 Az ábra egyeneseit extrapolálva, 2150-ben az USA lakossága csupa doktorokból fog állni. A növekedésben tehát előbb-utóbb gátló tényezőknek kell fellépniök — jelen esetben például az elhelyezkedési nehézségeknek — ami megváltoztatja fejlődés ütemét. Mivel nem tételezhetünk fel minden határon 2.4 Az exponenciális növekedés korlátai. A növekedés egyéb lehetséges esetei. 1900 1920 1940 1960 1980 Év 10. ábra. A lakosság és a különböző képesítéssel rendelkezők számának növekedése az Egyesült Államokban 44