Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)

8. A tudományos idézetek indexrendszere

alkalmasak nemzetközi összehasonlításokra. A Szovjetunióra az SCI az említett hiányosságai miatt nem alkalmazható a tudományos összehasonlítá­sokban. Ez elsősorban azokra a tudományterületekre érvényes, amelyek kevéssé rendelkeznek központi nagy folyóiratokkal mint például a mérnöki tudományok, űrkutatás, matematika és biológia, itt is főképpen a mezőgaz­daság. A társadalomtudományok terén (SSCI) az adatbázisban főként az ameri­kai, általában az angolszász irodalom képviselteti magát. A szocialista országok társadalomtudományi folyóiratai közül kis számban és meglehető­sen véletlenszerűen válogat. A művészetek terén (AHCI) mindehhez még a terület speciális helyzete is hozzájárul. Míg a fizikában és kémiában például az idézetek 60%-a az utolsó öt évre vonatkozik, addig ez a művészeteknél jóval mélyebbre nyúlik vissza, pl. 60%-ban olyan szerzőkre, akik 1900 előtt születtek, 10%-ban olyanokra, akik 1400 előtt éltek. 2 9 Ez is mutatja, hogy a társadalomtudományok és művészetek egyes területein a forrás-adatok keresése, amely a Lockheed adatbázisaiban is alig több mint egy évtizedre nyúlhat vissza, a felhasználóknak csak kis hányadát elégítheti ki. 3 0 A tár­sadalomtudományokban és a művészetekben a tárgyi kapcsolat az idéző és idézett mű között is sokkal lazább. A természettudományokban főként folyóiratcikkekre hivatkoznak. Ezt a szerepet a társadalomtudományoknál és művészeteknél a könyvek veszik át. Ezenkívül a kutatás jellege is eltérő, például egy természeti jelenség újrafelfedezését megmosolyogják az embe­rek, a szerzőt tájékozatlannak tekintik, aki kéziratát akár el is égetheti. De ugyan ki tenné ezt meg például egy Beethovenről írt műnél csupán azért, mert e témában már sok könyvet írtak? Mindezen gyengéi ellenére az SSCI és az AHCI indexek betekintést nyújtanak a nyugati irodalomba és művészetekbe. Elősegítik az interdiszcipli­náris kutatásokat és az egyetemes összefüggések felderítését. A társadalomtudományok és művészetek terén, ahol az információ sebességének nincs olyan jelentősége, mint a természettudományokban, a gyakorta megjelenő kötetek szelektív szakirodalom-figyelésre (SDI) is felhasz­nálhatók. 8.5 Az SCI adatbázis építésének folyamata A Science Citation Index adatbázis építésének folyamatát a 53. ábra szemlélteti. A beérkező folyóirat feldolozgásra kerülő példánya (master copy) 24 óra alatt megy át az ISI egyes részlegein. A feldolgozás lényeges melléktermékei a Current Contents, a mágnesszala­gok és az indexkőtetek. 160

Next

/
Oldalképek
Tartalom