Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)

8. A tudományos idézetek indexrendszere

pen kell több folyóirattal rendelkeznie, mint egy terület specializált könyvtárának ahhoz, hogy benne minden lényeges dokumentum fellelhető legyen. Ezt az elképzelést most már konkrétan össze lehet kapcsolni a folyóiratok „impact factor"-ával, a Journal Citation Reports-ban közölt számadattal, amely megmutatja, hogy a szerzők milyen mértékben merítettek inspiráló gondolatot az illető folyóiratban megjelent cikkekből, azaz egy bizonyos időn belül átlagosan hányszor idézték az illető folyóirat cikkeit.

2 5 Az adatbázis folyóiratai ezen mutató alapján fontossági rangsorba szedhetők és a gazdaságossági szempontok figyelembevételével, amely elsősorban az adatok számítógépes rendezésének és a gép memóriájában való tárolási költségének függvénye, kiválasztják például az SCI esetében az első, mondjuk 3200 folyóiratot, amelynek tartalma „borítótól borítóig" indexelésre kerül. Ezen objektív kritériumok mellett természetesen egyes, főképpen új folyóiratoknál az illető terület várható alakulását, valamint a piaci szempontokat is számításba veszik. A SCI, SSCI és az AHCI adatbázisok folyóiratainak országonkénti megoszlását a 19. táblázat mutatja be. Megjegyezzük, hogy eltérések vannak a 16-19. táblázatokban a folyóiratok össz-számában.* Ezek egyrészt a névleges folyóiratbázis és az egyes években ténylegesen feldolgozott adatok különbözőségéből, másrészt onnan adódnak, hogy a 16—19. táblázatokban levő folyóiratok több tudományterületbe is besorolhatók. Az SCI és az SSCI adatbázisokban foglalt folyóiratok hazánk tudományos könyvtáraiban 75%, ill. 70%-ban fellelhetők.

2 6 Talán nem árt, ha az adatbázisok egyes hazai vonatkozásait is megemlítjük. Az SCI adatbázisban 16 db, az SS Cl-ben 3 db, az AHCI 8 db Magyarországon kiadott folyóirattal találkozunk az 1984. évben. A természettudományok terén az SCI a szovjet folyóiratok nagy részét tartalmazza, ennek ellenére nem teljes. A közlemények jó része ugyanis nem folyóiratokban, hanem „obzor", „szbornyik" cikkgyűjteményekben jelennek meg, amelyek nincsenek benne az adatbázisban. Az ilyen könyvalakban kiadott cikkgyűjtemények részaránya pl. 62%-ot is elérhet, amint azt az analitikai kémia terén végzett felmérés mutatta.

2 7 Carpenter és Narin

2 8 végeztek vizsgálatot arra nézve, hogy a Science Citation Index milyen mértékben tükrözi az egyes országok tudományos tevékenységét és mennyire tekinthetők a nyert tudományos mutatók jellemzőknek ezekre az országokra Annak ellenére, hogy az SCI adatbázisa csupán 10%-át tartalmazza a British Library Lending Division által nyilvántartott folyóiratoknak, kitűnő reprezentánsa az Egyesült Államok és Anglia természettudományos irodalmának. Jónak mondható az NSZK és Franciaország esetében. Japánra és a többi országra az SC/-ból nyert mutatók *A táblázatok adatai az 1978. évre Vonatkoznak. 158