Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)

7. Kis tudomány-nagy tudomány

I , értéke 0 és 1 között mozog, a teljes, illetve a csupán pontokból (élek nélkül) álló gráfoknak megfelelően. Mennél kisebb tehát I

re

l értéke, azaz a relatív statisztikus rendezettlensége, annál kedvezőbb a gráf az informális kommunikációs kapcsolatok szempontjából. Az elmondottakat világítsuk meg egy példával. Alkossa a kommunikációs multigráfunkat összesen 4 cikk, amelyből az elsőt és a másodikat egy-egy szerző írta a harmadikat hárman, a negyediket pedig öten írták. Az előbbiek alapján tehát N= 10, s=4. Az n

; értékek rendre: n

3 = 1, n

2 = 1, n

3 = 3, n

4 = 5. A gráf relatív statisztikus rendezetlensége tehát 1 10! ^"taTöi^íívirsi0'

56

4Lépjen be a gráfba egy újabb közlemény, amelyet az előző első és második szerző közösen publikált. Ilyen módon N=10 s=3, ni =2, n

2=3, n

3=5. A relatív statisztikus rendezetlenség: 1 10! ÍTTÖT t

a 213(5!-°'

51

8 Látjuk tehát, hogy esetünkben két egy szerzős algráf összekapcsolódása egy két szerzős algráffá a relatív rendezetlenséget 0,05 értékkel csökkentette. Amennyiben rendelkezésünkre áll egy szakterület tejles bibliográfiája, hozzáláthatunk a társszerzői multigráf megszerkesztéséhez. A munka meglehetősen fáradságos, ezért célszerű hozzá számítógépet igénybe venni. Ha a gráfokból idősorokat készítünk, akkor megfigyelhetjük a vizsgált tudományterületen az informális kommunikáció változását. A terület fejlődésével egyre több szerző kapcsolódik be a kutatásba, így az N értéke (általában) exponenciálisan nő. A társszerző nélküliek és a kisméretű részgráfok növelik a rendszer statisztikai rendezetlenségét, míg az egyesülések csökkenteni igyekeznek azt. Kérdés, hogy e két hatás eredőjeként melyik irányba mozog a renszer. A részgráfok középpontjában a „legkommunikativ" szerzők foglalnak helyet Hozzájuk fut be a legtöbb információ, ök azok, ajtik egyben a „legproduktfvabb" szerzők közé is tartóznak, s nagy valószínűséggel a 138