Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)

5. A tudományos szakirodalom elévülése

Példaként bemutatjuk a Health Physics által 1977 és 1978-ban közölt cikkek hivatkozásainak feldolgozása alapján kapott összefüggéseket (33. ábra). A folyóiratcikk hivatkozások egy 5,3 év felezési idővel jellemezhető exponenciális görbére simulnak. Feltüntettük a velük közel azonos mennyiségű nem-folyóirat* hivatkozásokat is, amely a korábban említett okok miatt nem szükségképpen ad exponenciális lefutást. Nem meglepő, hogy ez utóbbiak használatának elévülése még gyorsabb. 33. ábia. A sugárvédelmi folyóiratcikkek és egyéb dokumentumok elévülése a Health Physics folyóiratban közölt cikkek hivatkozásai alapján A világ természettudományos folyóirat irodalma elévülésének felezési ideje 5,9 év.

2 A vizsgálatok azt mutatják, hogy gyors elévülés egy specializált közösség koncentrált, míg a hosszú felezési idő egy széles réteg diffúz használata esetén lép fel. A Science Citation Index adatbázisban levő kb. 3.200 folyóirat 1974. és 1975. évi idézési adataiból Griffith és munkatársai

3 a természettudományokra meghatározták az elévülési hányadost (a). (Az általunk használatos felezési idővel való összefüggése T.

lí

2=0,301/—

log a). A kapott adatokat a 34. ábra mutatja. A kezdeti (1910 előtti) felezési idő 11,2 év volt, amely az első világháború miatt 17 évre nőtt. A háború után az eredeti érték visszaállt, de a II. világháború újra megnövelte azt 17 évre. Az 1950-es évek óta felvette a most állandónak mutatkozó j^ó év értéket. Az egyes területek, adott folyóiratok cikkei elévülésével foglalkozó irodalom igen kiterjedt. A tudományterületek felezési idejét Burton és Kebler

4 nyomán all. táblázatban mutatjuk be. •Többségükben kutatási jelentések. 110