Kőszeghy Péter (szerk.): Szent Ágoston doktornak elmélkedő, magánbeszélő és naponként való imádsági (Pécsi Lukács ford.) / Uray Piroska tanulmánya ( MTAK-MTA Irodalomtudományi Intézet. Budapest, 1988)

Pécsi Lukács életéről alig tudunk valamit. Bár írt hét magyar nyelvű könyvet, két latin művet pedig emendált, 2 huszonnégy éven keresztül évente kiadott egy-egy kalendáriumot, 3 és mindezeket előszóval is el­látta, műveiben magáról alig-alig árul el valamit, és az életére vonatkozó egyéb adatok ugyancsak szűkszavúak. Életrajzát először Weszprémi István kísérelte meg összeállítani a magyarországi orvosok életrajzát össze­gyűjtő könyvében: "Ez a nagyhírű magyar ember nagy­szombati volt szülő- és lakóhely dolgában egyaránt. Hogy az egyházi rendbe tartozott, és hazánk történe­tének megírásában nagy buzgalmat tanúsított a XVI. század végén, azt biztos adatokból lehet megállapítani, de azt már alig merném állítani, hogy orvosi gyakorlatot is folytatott. Az biztos, hogy tudományban, főleg a nö­vénytanban a maga korához viszonyítva kitűnt honfi­társai közül, bár a magyar tudományos világban ezen a címen mind ez ideig ismeretlen volt polgártársaink előtt." 4 Ezt az életrajzi összefoglalást kiegészíti Sup­plementumáb&n egy újabb adattal, amely szerint Pécsi az esztergomi főegyházmegye ügyésze és közjegyző is volt. 5 Weszprémi adatait ismétli Danielik József 6 és Szinnyei József is. 7 Sadler József, Alföldi Flatt Károly és Rapaics Raymund szintén Weszprémi nyomán "elő­kelő családból származó, nagyszombati születésű jezsu­itának" tartja. 8 Iványi Béla és Gárdonyi Albert csalá­dos embernek gondolta a Keresztyén szüzek tisztességes

Next

/
Oldalképek
Tartalom