Kőszeghy Péter (szerk.): Szent Ágoston doktornak elmélkedő, magánbeszélő és naponként való imádsági (Pécsi Lukács ford.) / Uray Piroska tanulmánya ( MTAK-MTA Irodalomtudományi Intézet. Budapest, 1988)

49 32. Antonius BARTAL, Glossarium mediae et inflmae Latinitatis

RegniHungáriáé, Lipsiae, 1901, 397. 33. A káptalanok a középkortól kezdve egyben hiteleshelyek is. A 16. században azonban megkezdődik a hiteleshelyek lassú szekularizálódása, ennek jeléül kell fölfognunk azt is, hogy az esztergomi káptalanban a kanonokok már egyre inkább csak a lelkészi és egyházszervezési feladatokat tartják meg maguknak, a közigazgatási funkciókat pedig — saját birtokaik kezelésével együtt - egy nem papi személyre bizzák. Pécsi Lukács egyik elődje ebben a tisztségben Velikey (Velikinus) György volt, 1554-58 között a káptalani iskola rektora. Egy 1559-ben kiállított okmány alatt szerepel a neve publicus nótáriusként. MÉSZÁROS István véleménye szerint egyházi renden lévő ember volt, mert 1563-ban kanonok lett. (Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777 között, Bp., 1981, 68.) Feltételezhető azonban az is, hogy mint rektor és közjegyző még nem vette fel a papi hivatalt, s így talán világi tisztségviselőként dolgozott, a káptalan megbízásából. 34. Vö. BARTAL, i.m., 237. Túlzottnak tartom Vida Tivadar fordításában a "méltóságos" titulust. 35. Vö. a 27. és 28. jegyzettel.