A MTAK munkatervei, beszámolói, éves jelentései 1992-93.

V. OLVASÓSZOLGÁLAT

17 Nőtt az olvasóforgalom, a beiratkozott olvasók száma (L. V/l.). Ugyancsak emelkedett a na­pi jeggyel ill. az egy évnél rövidebb határidejű látogatójeggyel olvasók száma. Ez utóbbi oivasői kategóriának mintegy felét az egyetemi és főiskolai hallgatók tették ki. A hallgatók számának növekedésében szerepük van az új oktatási létesítményeknek (pl. Pázmány Péter Katolikus Egye­tem stb.) saját könyvtáruk nem lévén. Bevezetésre került biztonsági megfontolásból a napi olvasó­jegyek kiadásának naplóba rögzítése. A használók tudományos fokozat ill. foglalkozás szerinti megoszlása (L. V/2, és V/3.) a sokévi átlag szerint alakult, de az egyetemi hallgatók vonatkozásában valamennyi olvasószolgálatnál te­kintélyesen nőtt a számuk. A központi olvasószolgálatnál a helybenolvasás vonatkozásában a többi olvasóhoz viszonyított százalékarányuk a következő növekedést mutatja: 1990-ben 47%, 1991-ben 57%, 1992-ben 63%. A helybenolvasók számának emelkedése egyidejűleg azt is jelentette, hogy a megnövekedett szol­gáltatási alkalmakkal (L. V/4.) fokozott állományhasználat (L. V/5.) járt együtt. A feltüntetett állományhasználati adatok csak a kérőlapokon kért anyagot regisztrálják, nem veszik számba a különböző részlegeknél lévő kézi és segédkönyvtárak, a kurrens folyóiratok sza­badpolcos használatát, a SCI köteteinek igénybevételét, a CD-ROM használatát, a Levéltár anyagforgalmát. Továbbá nem került regisztrálásra a belső munkafolyamatok során igénybevett állományhasználat (akadémikus bibliográfia, kutatásszervezési dokumentáció, tájékoztatási és re­ferensz munka stb.). Ezeknek az adatoknak egy részét csak becslés alapján lehet megközelítőleg megállapítani, de szükséges a jelenlegi statisztikai nyilvántartás megváltoztatása, mivel más könyv­tárak (így pl. az OSZK az állományhasználatot és forgalmat bővebb és becslési kritériumok szerint tartja nyilván.) így az MTAK statisztikában a helyben használt mintegy 130.000 egység, valójában ennek a számnak a többszöröse. íly módon az MTAK nyilvántartása mind a saját, mind az országos nyilvántartás szempontjából megtévesztésre alkalmas. Kezdeményezni fogjuk a nyilvántartási módszer egységesítését az MKM-nél. Az egyetemi hallgatók által igényelt irodalom gyakran a kötelező irodalomra, azaz gyakran azonos könyvekre irányulnak. A Könyvtár azonban egy példányos, és ily módon nő a ki nem elégített kérések száma. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kvalifikált kutatók igé­nyeinek a teljesítését a hallgatói használat nem zavarja. A kölcsönzés, a nemzetközi kölcsönzés adataiban (L. V/6.) lényeges változás nem történt az előző évihez képest. A kölcsönzések reklamálása, a tartozások behajtása, kinyomozása a szorgal­mazások ellenére sem vezetett teljeskörű eredményre. Az egyetemek továbbképzési, minősítési feladatkörének bővülése, az Akadémiai Könyvtár hozzájárulását igényli szolgáltatásain keresztül a kutatási lehetőséghez, oktatáshoz, tudósképzés­hez. A helybenolvasás mellett kiterjedt az igény további egyetemi rétegek részéről a kölcsönzés igénybevételére. Ugyancsak ilyen kéréssel fordult a Könyvtárhoz a „Láthatatlan Kollégium" és az új Széchenyi Akadémia. A kölcsönzési lehetőség kiterjesztése megfontolás tárgya, s a kölcsönzési joggal rendelkezők, valamint a kölcsönözhető művek körének szabályozása még az érdekelt felek közötti megállapodás függvénye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom