A MTAK munkatervei, beszámolói, éves jelentései 1991-92.

II. MUNKAFOLYAMATOK ELEMZÉSE

23 Az MTA Könyvtára együttműködik a partner-akadémiák könyvtáraival, információs központja­ival ill. azok utódintézményeivel (pl. Németország, Oroszország). Eredményes az MTA és az Izraeli Tudományos és Humán Akadémia közötti együttműködési megállapodás adta keret: a Könyvtár főigazgatója Izraelben tett útja során a tájékozódáson túl megbeszélést folytatott a Kaufmann gyűjtemény genizáinak izraeli segítséggel történő katalogizálásáról, s megismerkedett az ALEPII integrált könyvtárgépesítési rendszerrel. Ugyancsak a főigazgató romániai (RTA Könyvtára) útja során fűződtek szorosabbra a két könyvtár kapcsolatai (az „áttörés" az RTA Könyvtára helyettes igazgatójának tavalyi itteni látogatásával történt meg) a kiadványcsere, nemzetközi szakmai ren­dezvényekről való tájékoztatás stb. terén, ami írásos nyilatkozatformában is megfogalmazódott. A közép- és keleteurópai akadémiai partnerintézményekkel közvetlen kapcsolatok alakulnak, legna­gyobb érdeklődést a német fél mutat. Tudománymetriai kooperáció folyik a spanyolországi CSIC-vel (Consejo Superior de Investiga­ciones Cientificas). Az Európai Közösség programjaiba való bekapcsolódás is nyitva áll; különösen a TEMPUS program indult be (holland könyvtáros hallgatók szakmai gyakorlata az MTAK-ban, az European University Institute könyvtárigazgatójának tájékozódó látogatása, közös pályázatkészítés a londoni Earling College képviselőjével stb.) A nemzetközi bibliológiai együttműködés 1991-ben is folytatódott: a Nemzetközi Bibliológiai Társaság (AIB) ezúttal a spanyolországi Caseres-ben tartotta a 10. nemzetközi kollokviumot, témája a kultúrális és tudományos fejlődés és az írásos kommunikáció vizsgálata volt. Az MTAK képvise­letében Rózsa György főigazgató tartott előadást, azután pedig konzultált a Társaság székhelyén — Párizsban — a magyar-francia együttműködés konkrét feladatairól. Külföldi kiküldetések, tanulmányutak MTA kiküldetéssel, könyvtári támogatással, egyéni meghívással a munkatársak tanul­mányutakon, tudományos rendezvényeken és tárgyalásokon vettek részt. A kiutazások táblázatos szerkezetben kerültek feldolgozásra az adatokat a 11.1 és 11.2 sz. táblázatok tartalmazzák. Az adatok szerint 15 munkatárs 38 alkalommal járt külföldön (611 nap). Glánzel Wolfgang Humboldt ösztön­díjjal egy évet töltött Németországban. Külföldi látogatók A Könyvtár 1991-ben 122 külföldi vendéget fogadott, a teljes névsort a 11.2 sz. táblázat tartalmazza. A többnapos szakmai tartózkodásra érkezők között a szokottnál nagyobb arányban voltak ösztöndíjasok: részben a TEMPUS program keretében az ELTE Könyvtártudományi Tanszék közvetítésével, részben pedig az Erdélyi Múzeum Egyesület támogatását élvező kutatók. Igen számottevő volt a Könyvtár tevékenységével megismerkedni kívánó, együttműködést kereső és üzleti kapcsolatot felajánló látogatók sora. Az utóbbiak közül több külföldi folyóiratterjesztő cég pl. a Swets& Zeitlinger, EBSCO, Minerva-Springer vezető képviselői tárgyaltak az MTAK folyóirat-ren­deléseinek lekötéséről. A vendégek közül néhányan előadást vagy konzultációt tartottak a munka­társaknak. Kabebó Tamás (Írország) a haza fogalmáról irodalmi előadást, Kathy Tezla (USA) a DOBIS/LIBIS-ről konzultációt, Elisabeth Simon és Kari Stroetmann (Németország) a németorszá­gi könyvtárügyről és információpolitikáról konzultációval egybekötött előadást tartottak. A Swcts & Zeitlinger cég képviselői számítógépes bemutatóval adtak tájékoztatást szolgáltatásaikról. Ha­gyományosan jelentős számú külföldi kereste föl a Kézirattárat, a Keleti Gyűjteményt is. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom