A MTAK munkatervei, beszámolói, éves jelentései 1990-91.
IV. Összefoglaló és program 1990-1991
68 IV. ÖSSZEFOGLALÓ ÉS PROGRAM 1990-1991 Az ez évi beszámolóban és a következő' évi programban nem lehet megkerülni a középkelet-európai társadalmi és gazdasági változásokból adódó körülményeket, amelyek messzemenően hatnak a kulturális és a tudományos szférára. Ez vonatkozik természetszerűleg az MTA-ra és közvetlen témánkra, az MTA Könyvtárára. Ezért — ha röviden is — néhány olyan, a Könyvtárat érintő vonatkozás következik az alábbiakban, amelyek szoros összefüggésben vannak a bevezető sorokban említett változásokkal. Az elemzés bővebb formában a Magyar Tudomány egyik tavaszi számában jelenik meg." Kézenfekvőnek látszana, hogy a Kelet és Közép-Európában az utóbbi 2 3 évben végbement társadalmi-gazdasági változások egyik pozitív következménye az irodalom-ellátás megjavulása lenne a régióban. A folyamat, amelybe történelmileg beágyazható a régió információ-ellátásának helyzete, illetőleg megjavítása, a hidegháborús konfrontációtól a konvergencia és az integrációs tendenciáig átívelő korszaknak felel meg. Kölcsönös érdekről van szó. Ez az aktív együttműködés kiindulópontja. A régió országainak információs szükségletei kiterjednek az információs „high-tech"-rc, a management oktatás-képzésre, a primér és szekundér információ-hordozókra egyaránt. A nyugati országoknak viszont mindenek előtt az újonnan megnyíló piacokkal, befektetési lehetőségekkel, a piacgazdaság alakulásával összefüggő információkra van szükségük. A kelet- és közép-európai új történelmi helyzetben, a gyorsan változó körülmények közepette rendkívül lényeges a fokozatosság, a meglévő értékekre történő építés, a nemzeti sajátosságok figyelembevétele az információ-ellátás területén is. A volt KGST régióban a társadalmi-gazdasági átalakulás több éves átmeneti szakaszban megy végbe. Az információ-ellátás szempontjából a kormányok megkezdték részlegesen, de nagyon is érezhetően a kivonulást a gazdasági, a kulturális és a tudományos szférából. Csökken az állami dotáció és szubvenció, a fejletlen piacgazdaság pedig nem jelentkezik fizetőképes kereslettel az információért. A kormányok tehát már nem, a piacgazdaság még nem képes fenntartani az információ-ellátást. Különösen veszélybe kerül a primér információ-ellátás. Olyan helyzet állhat elő, hogy a nyugati könyv és folyóirat-ellátás alacsonyabb szintre kerülhet, mint a változások előtt volt. A nyugati támogatási lehetőségek (alapítványok, egyetemek, intézmények ajánlásai) alapvetően nem módosítják a fentiekben vázolt helyzetet. Nehezítő tényező a KGST szétesésével összefüggően a dollár-elszámolásra történő áttérés is. A leglényegesebb pedig az infláció, ami Magyarország esetében a közelmúltban és a közeljövőben hivatalosan is mintegy 30 % körüli. A nyugati könyv- és folyóirat áremelés sem igen alacsonyabb az évi 10 %-osnál. A régió információ-ellátásában így kitüntetett szerepe van (ha úgy tetszik abszolút prioritása) a könyvek és a folyóirat-irodalom beszerzésének. Ez meghatározó jellegű az MTA Könyvtára és hálózata 1991. évi programjában is. Ennek végrehajtásában rendkívül pozitív kezdeményezés a könyv- és folyóirat behozatal liberalizálása, de ennek mikéntjét még be kell gyakorolni. Nem alakultak még ki a régióban általában és Magyarországon sem a külföldi irodalom beszerzésének konzorcium-alapozású, nem-adminisztratív, hanem kiépített technológián és közös érdekeltségen alapuló módszerei, ami fejlett kommunikációs infrastruktúra nélkül lehetetlen. Fenti elemzésből következnek az 1991. évi program főbb feladatai is, amelyek részben országos jellegűek, részben közvetlenül akadémiai érdekeltségűek. Pontokba szedve ezek közül néhány: 1. Változatlan, sőt fejlődő részvétel a nemzetközi és az országos információs programokban és szolgáltatásokban, kiemelten a számítógépesítésben (Science Citation Index gépi adatbá"Rózsa György: Tudományos információ-ellátás új körülmények között.
