A MTAK munkatervei, beszámolói, éves jelentései 1990-91.

II. Munkafolyamatok elemzése

12 A keleti anyag feldolgozása folyamatos: 1100 címleírás és 1275 mű szakozása (175 db az előző évről) készült el. A folyóirat retrospektív féldolgozó munka keretében 1990-ben 1723 kötet hozzáírása történt meg. A KFKC-NPA-nak tárgyévben nem történt adatszolgáltatás - belső munkaszervezés miatt, ezt majd 1991-ben fogják visszamenőleg kérni. Megjelent az NPA Lelőhelyjegyzék és a Kurrens Külföldi Időszaki Kiadványok a Magyar Könyvtárakban 1985/86-ra vonatkozó anyaga, MTAK szempontból számos pontatlansággal, aminek a felszámolása 1991 februárjában fejeződik be. Egyébként a Külföldi Időszaki Kiadványok a Magyar Könyvtárakban c. készülő országos kiadvány preprint köteteinek ellenőrzése tovább folytatódott, 1990-ben 6 kötet érkezett 551 oldal terjedelemben (64-69. sz.) OLVASÓSZOLGÁLAT A központi olvasószolgálat nagyobb zökkenők és nyári zárás nélkül állt az olvasók rendelkezésére, bár a régi panaszok idén sem maradtak el: a világítással kapcsolatos problémák részben megoldódtak, s nagyjavítás volt a katalógustermek világítóablakán is. Új és nem kis gondot okoz viszont a tömör raktári gördülőállványok elromlása, egyelőre a Pj szinten, de nyilván várható, hogy a baj, amely egyébként az alapzattal is kapcsolatos, a P2 szinten is megjelenik. A Székház rekonstrukciója miatt a Dunaparti helyiségekbe költözött a Keleti Gyűjtemény, s mivel dokumentumait a kéznél levő raktárakba el tudta helyezni, jelenleg igen jó körülmények között működik, olvasóinak meg másolási lehetőséget is nyújt helyben. A Mikrofilmtár egyedüli gondját a megosztottsága jelenti: a kutatók a könyvtári olvasóteremben (a szakkatalógus részben elkülönítve) olvashatnak mikrofilmolvasó vagy mikrofiche-olvasó készülékkel, viszont a katalógus és a megrendelés a Nádor u.-ban történt. Decembertől a katalógusok - az olvasóteremben - mikrolapon hozzáférhetővé váltak. 1990-ben került sor a Kézirattár felújítására, ami több mint félévi zárvatartással járt, a raktárakat ki kellett üríteni, de a munkatársak gondoskodtak arról, hogy a védésre váró disszertációk és lehetőség szerint mindazok a kézirattári anyagok, amelyeket külföldi kutatók kértek, hozzáférhetők legyenek. A Kézirattár sok reklamálás árán, többszörös beázást túlélve, az eredeti terminusnál jóval később - 1991. februárjában nyitott ki. Színvonalas munkát végeztek a Levéltár Székház-beli helyének felújítói; itt a régi terem teljes szépsége, hozzáillő bútorzattal várta november végén a Levéltár munkatársait és használóit. A Levéltár elköltözésével a Xerox Szolgálat kapta meg a Nádor u.-i helyiségeket, s az év végén elkezdődött ott is a felújítás (1991. március 14-re befejeződött). Bevált a Központi Olvasószolgálatnál elhelyezett xerox-másológép, amelyet a Folyóirattár üzemeltet: 7629 oldal készült 45 774 Ft értékben, 4286 másolat belső használatra. Olvasó- és állományforgalom 1990-ben az összes beiratkozott olvasó száma 4844, ebből 3582 a központi olvasószolgálat olvasója, akik közül 2273 rendelkezett kölcsönzői joggal, 900 fő kapott napijegyet, 362 fő pedig kézirattári olvasó volt. (L. 5.1. sz. táblázat). 1989 végén és 1990 elején körlevélben kaptak tájékoztatást a tudományegyetemek természettudományi karainak tanszékvezetői az MTA Könyvtára gazdag természettudományi anyagáról, s a kölcsönzésnek az oktatókra való kiteijesztéséről. (1989-ben 103 bölcsész és 12 TTK-s, 1990-ben 108 bölcsész és 18 TTK-s oktató iratkozott be.) A kölcsönzést is figyelembe véve a központi Olvasószolgálat legnépesebb olvasótáborát az egyetemi hallgatók képezik - 24,3 % (csak hclybenolvasást számítva az arányuk eléri a 48 %-ot), utánuk következnek a tudományos kutatók, és aspiránsok (22 %), majd a nem főfoglalkozású kutatók (21,4 %), akik viszont első helyen állnak a folyóiratolvasásban (46 %) és a kézirattárban (33 %); mindkét gyűjteményben második helyen a hivatásos kutatók szerepelnek (19 % ill.