A MTAK munkatervei, beszámolói, éves jelentései 1989-90.

II. Munkafolyamatok elemzése

23 Egyéni kutatások Az MTA Könyvtára támogatja az egyéni érdeklődésnek és az intézeti célkitűzéseknek megfelelő szakirodalmi, tudománytörténeti, forrásfeltáró kutatásokat, melyek elsősorban a humán-, de más tudományterületeket is felölelnek. A kutatások egy része tudományos fokozat vagy egyetemi doktori cím elérése érdekében folyt. Apor Eva a perzsa felvilágosodás kezdetei témakörből készülő kandidátusi disszertációja befejezéséhez érkezett. Pesty Mónika "Originés herméneus" c. egyetemi doktori disszertációját elkészítette és opponenseinek leadta, ezen felül patrisztikai szemináriumot tart az ELTE BTK-n; Kdldos János Enyedi György széphistóriájának szöveghagyományairól szóló disszertációján dolgozott; Mázi Béla megírta a Dessewffy Emil politikai pályája c. dolgozatot; Murányi Lajos anyaggyűjtést végzett a Reformkori olvasókörök Fejér megyében c. doktori értekezéséhez. N. Abaffy Csilla elkészítette a Lázár-kódex-szel és a már megjelent Kriza és Weszprémi kódexekkel kapcsolatos textológiai munkákat és a bevezetést. Babus Antal Fülep Lajos orosz irodalmi kapcsolatait vizsgálta. Czékli Béla az ETO számítógépes alkalmazásának kérdésével foglalkozott. Dúl Antal tovább folytatta Hamvas Béla kéziratos hagyatékának feldolgozását és részt vesz az életmű kiadás előkészítésében; Darabos Pál elkészült Hamvas Béla monográfiája II. részének első könyvével. F. Csanak Dóra Fülep Lajos levelezése köteteinek sajtó alá rendezésével és a XVIII. sz. művelődéstörténet kutatásával foglalkozott. Fekete Gézáné az Akadémia 1859 után alapított jutalmai közül 11-et feldolgozott. Füredi Mihály nyelvészetiszámítástechnikai kutatásokat végzett és leadta a kiadónak a mai magyar szépprózai gyakorisági szótárt végleges szerkesztésben (megjelent). Gáspdrné Monostori Judit az Igaz Szó repertóriumát (1978—1988) készíti. Hay Diana az österreichisches Biographisches Lexikon számára írt címszavakat és XVIII. sz. orvostörténeti levelezéssel foglalkozott. Kovács Józsefné Justus Pál hagyatékának feldolgozását folytatta. Körmendi Kinga a XIV-XV.sz. magyar ill. esztergomi könyvkultúra területén művelődéstörténeti jellegű kutatásokat végzett és részt vett a vatikáni levéltár egyik forráscsoportja magyar vonatkozásainak kiadását célzó előkészítésében. Kőrösiné Merkl Hilda oktatómunkája svéd és dán irodalomtörténetre teijed ki. Marth Hildegard megírta Gustavo Sainz mexikói íróról szóló tanulmányát. Mokány Katalin Técső magyar szókincsének szótárán dolgozott. Pálfalvy Lajos részt vett és publikált a Századforduló a közép- és keleteurópai irodalmakban c. OTKA kutatási programban, fordításaiért Kerényi Grácia-díjban részesült. Pétervári Lászlóné a MKÖM kritikai kiadása 84., Suhai Pálné a 86., Szabó Istvánné a 85. kötetén dolgoztak. Ritoók Zsigmondné Janus Pannonius összes műveinek kritikai kiadásának kommentár kötetén dolgozott. Rozsondai Béláné a magyarországi gótikus és reneszánsz könyvkötésekkel kapcsolatban kutatott és publikált. Szilágyi Gáborné a Turkologischer Anzeiger c. bibliográfiai kiadványhoz végzett anyaggyűjtést és XVII. századi oszmán török kéziratot fordított. Tőkés László állományvédelmi mikrofilmezéssel kapcsolatos vizsgálódásokat folytatott. Tőzsér Ágnes folytatta a RAL akadémikus önéletrajzi gyűjtemény feldolgozását és a kiadásra való előkészítését. Vitályos László befejezte az Ady bibliográfia 2. kiadásának kiegészítő kötetét. Wojtilla Gyula a Krsisasana c. szanszkrit munka szókincsét dolgozta föl lexikográfiái és nyelvtörténeti szempontból. A Könyvtár 1989-ben 32 munkatárs számára biztosított kutatónapot. Bíró Júlia Leningrádban aspiráns, Vargyas Péter Heidelbergben Humboldt-ösztöndíjas. A Könyvtár munkatársai bel- és külföldön tartottak előadásokat (L. publikációk), valamint oktatómunkát és aspiránsvezetést vállaltak: Rózsa György az ELTE BTK-n, Merkl Hilda, Pesty Mónika ugyancsak ott, Rozsondai Béláné Képzőművészeti Gimnázium restaurátorszakán és a Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete antikvárius képzésében.