A MTAK munkatervei, beszámolói, éves jelentései 1989-90.
II. Munkafolyamatok elemzése
15 körét az MTAK kiterjesztette minden bölcsész és TTK-s egyetemi hallgatóra, a kölcsönzésre jogosultak körét pedig a tudományegyetemek bölcsész és természettudományi kari oktatóira. Az olvasóforgalom azonban nagymértékben még nem emelkedett. A kvalifikált olvasók száma alig nőtt. Emelkedett viszont az egyetemi hallgatók száma. A helybenolvasók 40 %-át ők adják, sőt egy-egy napi forgalmat kiemelve az arány még magasabb is. Jellemző adat még, hogy a helyben olvasásra jogosult beiratkozottak számából 787 (41 %) az egyetemi hallgató. Ehhez azonban hozzá kell tenni a számszerűen nem regisztrált napi, ill. rövidlejáratú olvasójeggyel látogató hallgatókat, akik más karokról ill. egyetemekről jönnek. Számuk hozzávetőlegesen napi 3-5, egész évre vetítve 1000-1100. Tapasztalhatók az egyetemi hallgatók könyvhasználati problémái, pl. azonos tananyag miatt többen is keresnek ugyanabban az időben egy kötetet, az MTAK állománya azonban egypéldányos. A kvalifikált olvasók (tudományos kutatók, egyetemi oktatók) száma a jogosultság kiterjesztése után sem növekedett számottevően. A bölcsészkari oktatók jelentős része már régebben kölcsönöz. Egyes nyelv- és irodalomtudományi, valamint a filozófia tárgykörébe tartozó műveknél előfordul a többszörös igénylés. Szükségesnek bizonyult az ELTE Természettudományi kari oktatóinak és hallgatóinak a figyelmét felhívni a Könyvtár használatát megkönnyítő szabályzat-módosításra a tanszékek vezetőinek küldött körlevélben. A Kézirattárban 708 beiratkozott olvasót tartanak nyilván, legnagyobb számban vannak a nem főfoglalkozású kutatók (31,2%), majd őket követik a tudományos kutatók (21,6%). Az MTA kérésére, fűtéstakarékossági okok miatt megszűnt a szombati nyitvatartás. A Kézirattár átrendezése folytatásaként új segédkönyvtári rendszert alakítottak ki. A Keleti Könyvtár olvasószolgálata a költözés két hónapját kivéve zavartalanul működött. Az új helyen kaptak xerox-gépet, amely az adminisztrációt segíti, korlátozottan az olvasóknak is rendelkezésre áll. A központi olvasószolgálat adatai szerint a beiratkozottak legnépesebb olvasócsoportja a tudományos kutató, aspiráns kategória (35%, 1988-ban 29%), majd őket követik a nem főfoglalkozású kutatók (20%, 1988: 15 %) és harmadiknak az egyetemi tanárok kategória (20%).* A periodika használat teljes képet akkor ad, ha a szolgálati alkalmakhoz ill. állományhasználathoz hozzájön a xerox, fotózás és a saját gyorsmásolási alkalmak száma is, ezzel együtt az alkalmak száma 8999, a kézirat és a régi könyv esetén ez 2029. Az állományhasználati adatok (L. 5.4.sz. táblázat) tükrözik a Könyvtár életében lezajló változásokat: a könyv és periodika állományhasználata 1989-ben ugrásszerűen növekedett, a Keletiből a kölcsönzés szintén. Szolgáltatások Az alapvető hagyományos szolgáltatásokról - helybenolvasás, kölcsönzés - az állományforgalomnál esett szó. Az adatok a saját állományból szolgáltatott dokumentumokra vonatkoznak. Az olvasókat segíti a könyvtárközi kölcsönzés is: 1989-ben mind a kölcsönzés, mind a kölcsönvétel belföldi és külföldi viszonylatban egyaránt növekedett. Folytatódott a figyelőkarton szolgálat: 163 kutató 168 témát figyeltetett. Egy-egy kutató átlagban 6—7 témát figyeltet. Az év első felében a szerzői katalógus termében helyet kapott az olvasótermi kézikönyvtár katalógusa — az állomány három szempontból kereshető benne: szerző, szak és raktári jelzet szerint. * Legtöbbet használt dokumentumok az irodalom, történelem, filozófia és teológia körébe tartoznak.
