A MTAK munkatervei, beszámolói, éves jelentései 1987-88.
II. Munkafolyamatok elemzése
21 6. Tudománymetriai kutatás természettudományos szakterületek elemzésére. — Kidolgozásra került 128 természettudományos szakterület idézettségi "mércéje", amely segédeszközül szolgál országok, intézmények, kutatócsoportok tevékenységének idézettség szerinti értékeléséhez. 7. A "Scientometrics" című nemzetközi tudományos folyóirat létesítése és szerkesztése. — Megjelent a folyóirat 11. és 12. kötete. — "World flash of basic research" címmel rendszeres rovat indult a folyóiratban a nemzetközi összehasonlító tudománymetriai mutatószámok közlésére. Egyéni kutatások Az előzőekben bemutatott témákon kívül a Könyvtár támogatja az egyéni érdeklődésnek és az intézeti célkitűzéseknek megfelelő szakirodalmi, tudománytörténeti és forrásfeltáró kutatásokat, amelyeknek témaköre felöleli az irodalomtudomány, ókortudomány, orientalisztika, történettudomány, könyvtártörténet területeit. A kutatások egy része tudományos fokozat vagy egyetemi doktori cím elérése érdekében folyt. Vargyas Péter az 1985-ben elkészült, az asszírológia tárgykörében megírt kandidátusi értekezését 1987 júniusában nyilvános vitában megvédte. Apor Éva a perzsa felvilágosodás kezdetei témakörből készülő kandidátusi disszertációján dolgozott. Az 1987-es évben folytatódtak Mázi Béla (Dessewffy Emil politikai pályája), Pálfalvi Lajos (Gombrowicz prózája), Káldos János (Enyedi György széphistóriájának szöveghagyománya) és Pesthy Mónika (Originés herménius) egyetemi doktori disszertációiknak munkálatai. Tovább haladt az Ady-filológia kőiében végzett munka, Vitályos László folyamatosan végezte az Ady-levelezés kiritikai kiadásának munkáját és irányította az Ady-bibliográfia kiegészítő gyűjtését. Fekete Gézáné az Akadémia 1831 — 1858 között alapított jutalomtételei és előzményei c. tudománytörténeti témán dolgozott, F. Csanak Dóra Fülep Lajos levelezés kötetének sajtó alá rendezése mellett tovább folytatta a XVIII. századi művelődéssel foglalkozó kutatásait. N.Abaffy Csilla befejezte a Kriza-kódex és megkezdte a Csorna-kódex szövegkiadásának előkészítését, Ritoók Zsigmondné folytatta irodalom- és művelődéstörténeti kutatásait a XVI. századi Európa és Magyarország kapcsolatáról. Körmendy Kinga a középkori esztergomi könyv- és könyvtári kultúra kapcsolatára vonatkozó anyagfeltárását folytatta. M. Kondor Viktória Batthyhány Ervin válogatott levelezés c. összeállításon dolgozott, Marth Hildegárd Funkcióváltozások a modem latin-amerikai regényben c., OTKA-támogatásban részesülő témáját folytatta tovább. Rozsondai Béláné a német reneszánsz stílusú bőrkötésekről szóló tanulmányát fejezte be. Büky Béláné újabb vizsgálatokat folytatott a folyóirat szakirodalmi ellátottság kérdésében. Mokány Katalin folytatta Técső (Kárpát-Ukrajna) magyar szókincsének feldolgozását, Tőkés László a mikrofilmezéssel kapcsolatos szabványok előkészítésében és a külföldi mikrofilmek országos katalógusának előkészítő munkájában vett részt. Tőzsér Ágnes a Régi Akadémiai Levéltárban őrzött akadémikus-önéletrajzokból készülő kötet összeállítását folytatta, Kőrösiné Merkl Hilda a XIX. századi norvég próza területén megkezdett kutatásokat folytatta, Kovács Józsefné Justus Pál versműfordításainak szöveggondozását, kéziratos önéletrajzának publikálás céljából való feldolgozását kezdte meg. Füredi Mihály számítógépes alkalmazási problémákban folytatott kutatást. Wojtilla Gyula A buddhista művészet c. témát dolgozta ki. Az év második felében Darabos Pál Hamvas Béla pályakezdés c. téma befejezésére, míg Dul Antal Hamvas Béla kéziratos hagyatékának gondozására kapott kutatónapot.
