A MTAK munkatervei, beszámolói, éves jelentései 1986-87.

II. Munkafolyamatok elemzése

25 Az MTAK részt vesz a szocialista országok akadémiái közötti hosszútávú többoldalú társadalomtudományi együttműködési programban kitűzött feladatok információellátásában, többnyire a MISZON révén. E keretben folytatódott az akadémiai könyvtárak közötti együttműködés, melynek fóruma a kétévente megrendezésre kerülő tudományos szimpózium. 1986ban új fordulat következett be, mivel a SZUTA Természettudományi Könyvtára és a SZUTA Könyvtári Bizottsága egy természettudományi információs rendszer kialakítását kezdeményezte. A résztvevők többsége az eredeti elképzelést elvetette, de támogatta, hogy az együttműködés egyelőre biotechnológiai témájú információra és könyvtárgépesítésre korlátozódjék. A szocialista országok akadémiai könyvtárai együttműködésének másik vonala az egyes partnerintézmények kétoldalú együttműködése. 1986-ban az MTAK felújította ill. 1986 — 1990-ig kiterjesztette ilyen jellegű megállapodásait a CSTA Központi Könyvtára-Tudományos Információs Központjával, a SZTA Központi Könyvtára-Információs Központjával, a SZUTA Akadémiai Könyvtárával és társintézményeivel, s az INION-nal. Az együttműködés fő területei a kiadványcsere, könyvcsere, nehezen beszerezhető irodalom kölcsönzése, informatikai és könyvtári kutatási eredmények cseréje, együttműködés az információs és könyvtár-automatizálási programokban, szakembercsere. A közös kiadások is az együttműködés jó példái. A szocialista országok akadémiai együttműködésében jelennek meg a MISZON kötetek (L. 6.4.sz. táblázat). Jelentős a Keleti Gyűjtemény anyagainak külföldi kiadókkal történő megjelentetése: 1986-ban a leideni Brill kiadó és az MTAK közös köteteként megjelent Simon Róbert Goldziher könyve. Ide kívánkozik a Scientometrics nemzetközi tudománymetriai folyóirat és az ECSSID Bulletin, amelynek szerkesztése, utóbbi kiadása az MTAK-ban történik. Külföldi kiküldetések, tanulmányutak MTA kiküldetéssel, könyvtári támogatással és egyéni meghívással a munkatársak különböző tanácskozásokon, konferenciákon és tanulmányutakon vettek részt. Rózsa György a Magyar UNESCO Bizottság kiküldetésében februárban Párizsban az UNESCO-ban tárgyalt egyfelől társadalomtudományi terminológiai együttműködésről, tudománymetriai kutatási eredmények felhasználásáról, magyar szakértők közreműködéséről a fejlődő országok könyvtári-információs rendszere tervezésében, másfelől a Francia Bibliológiai Társasággal folytatott megbeszélést. Rózsa György mint az ECSSID Irányító Végrehajtó Bizottságának tagja több ízben vett részt ECSSID tárgyalásokon (Bécs, Prága). (L. még Nemzetközi együttműködés c. fejezetet.) Az MTAK-ban beindult betűrendes katalógus mikrolap-rendszerrel kapcsolatban a használói hozzáférés lehetőségeit vizsgálta Rejtő István a berlini Deutsche Staatsbibliothekben. Megbeszélést folytatott a mikrofilmtechnikai szervezésről, megismerkedett a nyugat-berlini Mikrofilm Center Klein cég számítógépvezérlésű kazettás mikrofilmlap-rendszerrel, a leolvasótechnikával. Tőkés László berlini útjának célja is a Staatsbibliothek mikrolap-katalógushoz alkalmazott automatikus válogatórendszer tanulmányozása volt, MTAK alkalmazhatóság szempontjából. Braun Tibor a The China Institute of Science és a Science and Technology Training of China meghívására szemináriumot és előadásokat tartott Pekingben és Sanghaiban a magyar tudománymetriai kutatásokról, eredményekről, ugyanakkor képet kapott a kínai partnerek ilyen jellegű tevékenységéről. A Nemzetközi Atomenergiaügynökség meghívására alőadással részt vett a Karlsruheben (NSZK) tartott „Nuclear Technics for Analysis of Environmental Samples" c. konferencián. Fenti szervezet felkérésére szakértői tevékenységet végzett Oak Ridge-ben (USA).